A Financial Times Deutschland „Magyar lecke” címmel írt a romániai belpolitikai helyzetről, megállapítva, hogy Magyarország esetével szemben az Európai Unió ez alkalommal gyorsan reagált, majd élesen és félreérthetetlenül bírálta a román vezetést. Megjegyezte azt is, hogy az unió konzervatív politikusai a magyar példából megtanulhatták: a „tévesen felfogott pártszolidaritásból” adódó kivárás csak ront a helyzeten.
Mathias Brüggmann a Handelsblattban így ír: az tulajdonképpen jó, hogy az SPD és a CDU megvitatják a magyarországi és romániai fejleményeket, mivel az egyes tagállamok mulasztásai gyorsan az egész EU problémájává válhatnak – lásd Görögországot. Megjegyezte, hogy Magyarország és Románia is csak a milliárdos mentőcsomagok révén tudták eddig elkerülni az államcsődöt.
Groteszknek és teljesen túlzónak nevezte, hogy szociáldemokrata politikusok diktátornak bélyegzik Orbán Viktort. Mint írta, a magyar kormányfő politikája megérdemli a bírálatot, mert fölösleges alkotmányreformmal, kétes médiatörvénnyel és sok-sok törvénymódosítással téves irányba vezette az országot, ahelyett, hogy minden erejét a mély gazdasági válság leküzdésére fordította volna.
A Gazeta Wyborcza című lengyel baloldali liberális napilap keddi cikke szerint a magyar kormány "nem szörnyű diktatúrát" vezetett be, hanem "a demokrácia mutációját", amelyet az ország uniós partnerei vitatnak.
A lengyel lap szerint a gazdasági válságtól tartva "olyan vezetők, mint Orbán (Viktor)", kétségbe vonják a demokrácia felsőbbrendűségét. Kifejti, hogy véleménye szerint a válságért az Európai Uniót hibáztató magyar miniszterelnök véleményét több európai politikus is osztja, de nekik nem volt merszük ezt hangosan kimondani.
