A szervezet rendkívüli ülésén a külügyminiszterek több mint öt órán át foglalkoztak a kérdéssel, és végül több módosítás elfogadása után egyhangúlag hagyták jóvá a dokumentumot, amely védelmébe veszi a "diplomáciai képviseletek sérthetetlenségét".

A konzultációt az Assange-ügy miatt hívták össze. A WikiLeaks oknyomozó hírportál alapítója, Julian Assange Ecuador londoni nagykövetségére menekült svédországi kiadatása elől, mire a brit hatóságok állítólag azzal fenyegetőztek, hogy megszüntetik a képviselet diplomáciai jogállását, és az épületbe behatolva őrizetbe veszik az újságírót.

A külügyminiszterek "visszautasítottak minden próbálkozást, amely veszélybe sodorja a diplomáciai képviseletek helyiségeinek sérthetetlenségét, és megismételték, hogy az államok nem hivatkozhatnak országuk saját, belső jogszabályaira annak igazolására, hogy miért nem tesznek eleget nemzetközi kötelezettségeinek".

Az AÁSZ a határozatban emlékeztetett arra, hogy senki sem fordulhat a fenyegetés vagy az erőszak eszközéhez a konfliktusok eldöntésében, és a feleket arra kérte, hogy párbeszéd útján oldják meg az ügyet.

Ricardo Patino ecuadori külügyminiszter kijelentette, hogy országát megerősítette a szervezettől kapott támogatás, és az AÁSZ megmutatta, hogy fontos szerepet játszik. Egyetértett vele Miguel Insulza, a szervezet főtitkára, aki szerint "az AÁSZ a kontinens legelső fóruma, amit ma bebizonyított".