A globális átlaghőmérséklet emelkedésének a bolygóra gyakorolt hatásai - az olvadó jégsapkák, szélsőséges időjárási körülmények, szárazság és emelkedő tengerszint - komoly fenyegetést jelentenek az országok népességére és állatállományára - derült ki a DARA nevű humanitárius világszervezet vezetésével készült jelentésből. 

A tanulmányban szereplő számítások azt mutatják, hogy évente ötmillió ember halálát okozza a klímaváltozásra, illetve a szén alapú gazdaságokra visszavezethető légszennyezettség, éhezés és betegség. Az adatok szerint az áldozatok száma valószínűleg évi hatmillióra fog növekedni 2030-ra, amennyiben továbbra is a jelenlegivel megegyező mértékű lesz a szén alapú tüzelőanyagok használata. 

Az áldozatok több mint 90 százaléka a fejlődő országokból fog kikerülni - húzta alá a jelentés, amely 184 országban vizsgálta a klímaváltozás népességre és gazdaságra gyakorolt hatását 2010-re és 2030-ra vonatkozóan. A tanulmány a klímaváltozás által legsúlyosabban érintett húsz fejlődő ország vezetőiből álló Climate Vulnerable Forum nevű globális egyesület megbízásából készült. 

"Az együttes klímaváltozási-, és szénkrízis várhatóan százmillió életet fog követelni a következő évtized végéig" a jelentés szerint. A klímaváltozás hatásai a globális GDP 1,6 százalékával csökkentették a globális termelést, és ha nem sikerül megfékezni a hőmérséklet további növekedését, akkor a veszteségek valószínűleg a duplájukra - a globális GDP 3,2 százalékára - növekednek 2030-ig, várhatóan még 2100 előtt meghaladva a 10 százalékot. 

A jelentés a globális GDP 0,5 százalékára becsülte az alacsonyabb szénfelhasználású gazdaság irányába való elmozdulás költségét erre az évtizedre vonatkozóan. A globális átlaghőmérséklet már most 0,8 Celsius-fokkal nőtt az iparosodás előtti állapotokhoz képest. 2010-ben majdnem 200 nemzet tűzte ki célul annak megakadályozását, hogy a globális átlaghőmérséklet több mint két Celsius-fokkal meghaladja az iparosodás előtti szintet.

A klímaszakértők szerint azonban a szén alapú tüzelőanyagok égetése miatt egyre növekvő globális üvegházhatású gázkibocsátás fokozatosan elhomályosítja ezt a célt. A Föld legszegényebb országai a legsebezhetőbbek a növekvő szárazságokkal, vízszűkösséggel, gabonahiánnyal, szegénységgel és betegségekkel szemben. A klímaváltozás miatt ezeknek a nemzeteknek átlagosan 11 százalékos GDP visszaeséssel kell szembenézniük 2030-ig - húzta alá a jelentés. 

A legnagyobb és leggyorsabban fejlődő gazdaságok sem úszhatják meg ép bőrrel a következő évtizedeket. Az Egyesült Államok és Kína gazdaságának külön-külön 2,1 százalékos GDP visszaeséssel kell számolnia 2030-ig, míg Indiának az akár több mint 5 százalékos csökkenést is be kell kalkulálnia.