Az Amerikai Egyesült Államok első afroamerikai elnökével szemben  hazája, a szövetséges államok és a nemzetközi szervezetek egyaránt kiemelkedően magas elvárásokat támasztottak emberjogi tekintetben. Obama retorikájában rá is játszott erre a szerepre. Beiktatását követően gyorsan belépett az ENSZ Emberi Jogi Tanácsába, felszólalt a darfuri válság ügyében, sürgette Törökországot, hogy ismerje el az örmény népirtást, majd megkapta a Nobel-békedíjat elismeréseként a nemzetközi diplomácia területén elért addigi eredményeinek. Békehozó, emberi jogi harcos imidzsét azonban a megörökölt háborúk, nemzetközi diplomáciai fesztültségek és belpolitikai kérdések is próbára tették.

Háborúzó Nobel-békedíjas

Az iraki háborút Obama már 2002 óta ellenezte. 2007-ben törvényjavaslatot nyújtott be az azonnali kivonulásról, ám nem járt sikerrel. 2008-as választási beszédeiben felhívta rá a figyelmet, hogy az iraki háború nemcsak költséges, hanem el is vonja a figyelmet a valódi veszélyt jelentő Pakisztánról és Afganisztánról. 2011 decemberében Obama álma megvalósult: az amerikai hadsereg hivatalosan elhagyta a közel-keleti államot.

Afganisztánban Obama beiktatása után fajultak csak igazán el a dolgok. A rendkívül költséges háborúban a nyugati résztvevőknek egyelőre nem sikerült elérni egy stabil, demokratikus állam megvalósulását. Obama most 2014-re ígéri a kivonulást, és erre nagy szükség is lenne, ha Amerika nem akar egy Vietnamnál is hosszabb háborúban vereséget szenvedni.

Az elvben szövetséges Pakisztánnal szemben szükséges szigorra Obama már 2008-as választási ígéreteiben kitért. Az al-Kaida több támaszpontja található jelenleg a muzulmán államban, és Obama vallja, hogy azokat akár a pakisztáni kormány beleegyezése nélkül is támadni lehetne.

Guantánamo és a drónok

A hírhedt guantánamói fogolytábor jelenleg az Obama-elnökség liberális oldalról legvitatottabb pontja. Az újraválasztásért kampányoló elnök már 2008-as jelölése előtt a tábor felszámolása mellett foglalt állást, ám azóta két olyan törvényjavaslatot is visszadobott, amely ezt valóban lehetővé tette volna. Az egyetlen eredmény, amit eddig felmutathat, hogy a kínzást –állítólag - beszüntették a terroristagyanús, ám perbefogáshoz kevés bizonyítékkal támadható foglyokkal szemben.

2012 júniusában Jimmy Carter szintén demokrata és szintén Nobel-békedíjas amerikai exelnök, váratlanul és keményen felszólalt Guantánamo ügyében. Obamát elmarasztalta az emberjogi téren vallott kudarcaiért, és élesen bírálta a drónok hadászati bevetését is. A felmérések ugyanakkor nem támasztják alá Carter kritikáját. Az amerikai közvélemény kifejezetten elégedett Obama terrorizmus ellen vívott harcával, és nem kifogásolja a drónokat sem.

A guantánamoi fogolytábor. Ígérte, de mégsem záratta be Obama.

AP

A pilóta nélkül, földi távirányítással repülő harci repülőgépek bevetése ellen az ENSZ már 2009-ben aggályokat fogalmazott meg. A fegyvernem több fórumon is parázs vita tárgya – hiszen egyrészt csökkenti a civil (pilóta-) áldozatok számát, másrészt komoly etikai kérdéseket vet fel, például más ország területén végerhajtott akciókkal szemben. A drónok támogatói újabban előszeretettel emlegetik, hogy egy fontos al-Kaida vezetőt júniusban ezzel a módszerrel sikerült likvidálni.

Oszama bin Laden az elnökség elején megvádolta Obamát azzal, hogy az új vezető csak elődjeit követi. Ezt azonban Obama hamarosan megcáfolta: 2009 júniusában beszédet tartott a Kairói Egyetemen. Egy új kezdet című előadűsűnak témája egy új, kölcsönös tisztelet és megértésen alapuló politika a muszlim világ és a nyugat között.  Közös harc a szélsőségesek ellen – közös érdekből. Obama ebben a beszédében hangot adott Izrael megingathatatlan támogatásának, de annak is, hogy ő maga egyes palesztin területi követeléseket nem ellenez. Obama egyébként híres pártolója a „kétállami megoldásnak” Izraelben. A Kairói Egyetemen nemcsak azt ígérte meg, hogy 2012-ig az amerikai hadsereg kivonul Irakból, hanem első amerikai elnökként elismerte az Egyesült Államok felelősségét az iráni demokratikus állam megdöntésében az 1953-as puccs idején.

Iránnal kapcsolatban Obama máig nem módosította nézeteit négy évvel ezelőtti választási retorikájához képest. Az elnök Izrael unszolása ellenére is kitart az agresszív, háborús fenyegetéssel és a szükséges szankciókkal megvalósuló nyomásgyakorlás mellett. Elsődlegesen fontosnak ítéli a nukleáris felfegyverkezés megelőzését. A 2011-es „Arab Tavasz” idején Obamát erős kritika érte az emberjogi szervezetek részéről, amiért nem sietett a brutálisan levert teheráni tüntetések áldozatainak segítségére. Obama elítélte ugyan az iráni vezetést, ám gyakorlati segítséget valóban nem kínált fel. Kérdés, hogy ez mennyire állt lehetőségében.

2012 szeptemberében, a bengázi amerikai nagykövet halálával járó muszlim zavargások éppen a kampány idején kérdőjelezték meg ennek a humánus módszerekre alapozott politikának a sikerességét. A republikánus kritikusok szerint sokkal erélyesebben kellene fellépni Amerika érdekeinek és világpolitikai elsőségének biztosítása érdekében.

Obama remélte, hogy idei kampánya alatt a Bin Laden-sikerre koncentrálhat, de a nemzetközi helyzet folyton fokozódik. Ha komolyabb emberi jogi vagy egyéb külpolitikai probléma adódna most ősszel, az ugyanúgy betehet neki, ahogy Carter egykor újraválasztásakor elbukott az iráni túszválságon.

Mitt Romney jelenlegi és John McCain négy évvel ezelőtti republikánus elnökjelölt szerint Obama fél éve „cserbenhagyott” egy kínai aktivistát, Csen Kuang-csenget. A vak autodidakta ügyvéd-aktivista a kínai kormány túlkapásainak leleplezésére specializálódott. Csen Washigton segítségét kérte, hogy családjával elhagyhassa az országot épp, amikor Hillary Clinton ott tartózkodott egy diplomáciai tárgyaláson – melynek egyik sarkalatos pontja pont az emberi jogok kérdése volt. Bár Csen két héttel később egy „egyetemi képzés” keretein belül családjával megérkezett az Egyesült ÁLlamokba, Obama nevén sokak szerint folt esett.

Fegyvertartás, melegjogok, Obamacare

Obama alapvetően nem ellenzi a fegyvertartást, bár ésszerű korlátozást tart szükségesnek. Ennek mértékét minden állam maga szabályozhatja. Ennek ellenére a demokraták ellenzéke, legyen szó általában a Republikánus Pártról vagy a Tea Party-ról, előszeretettel beszél arról, hogy Obama „be akarja tiltani” a fegyverviselést. Aaron Sorkin Oscar-díjas forgatókönyvíró The Newsoom című, belpolitikai kérdésekkel foglalkozó új sorozatának egyik részében külön kitérnek ezekre a vádakra. Statisztikákat felvonultatva azt állítják, hogy „Obama 2010-ig többet kedvezett az NRA-nak (Nemzeti Lőfegyver Szövetség), mint Bush 8 teljes év alatt”.

Ünnaplő meleg aktívisták Obama melegházasságot támogató bejelentése után

AP

A halálbüntetéssel kapcsolatban Obama konzervatív amerikai értékeket vall. Ha egy közösség szemében megalapozott az ítélet, nem ellenzi. Óva int ugyan az igazságtalan döntésektől, de a halálbüntetés kérdéséről az államok maguk rendelkezhetnek. Az elnököt egyébként azzal vádolják a republikánusok és az Obamánál liberálisabbak is, hogy túl simulékony, túl sokszor enged  - a republikánusoknak. Így tett például Matt Damon színész is, aki a CNN-en kritizálta az elnök opportunizmusát. Oliver Stone veterán balos filmrendező szerint csak azért kell Obamára szavazni, mert a sok rossz közül még mindig ő a legjobb.

2008-as kampányában Obama kiállt a melegek jogaiért. Azt vallotta, hogy a házasság egy férfi és egy nő köteléke, de sürgette az meleg élettársi kapcsolatok elismerését. Elnöki beiktatásán egy meleg püspök előimádkozott. Obama nem engedte át azt a törvényt, amely központilag tiltaná a melegházasságot – így az egyes államok maguk dönthetnek a kérdésben. Ez azért is fontos lehet , mert az USA államai között hatalmas értékbeli szakadékok tátongnak, egy centrális határozat egyes területeket teljesen felbolygatna. Májusban mindennek ellenére Obama első amerikai elnökként nyíltan kiállt a melegházasság mellett.

Az egészségbiztosítási reform Obama védjegye, egyik fő retorikai pontja, hitvallása és egyik legjelentősebb belpolitikai lépése. A kétezres évekre az USA-ban igencsak elfajult a TB-helyzet. Emberek tízmilliói élnek orvosi ellátás nélkül, vagy mennek csődbe egy baleset, lebetegedés miatt. Egy példa a jelenlegi helyzetre: 2007-ben - még a válság előtt - a személyes csődök 67 százaléka származott váratlan egészségügyi költésből. Obama már 2008-ban a biztosítási reformot tartotta egyik központi projektjének. Elnöksége pont emiatt lett ennyire ellentmondásos: egy gazdasági válság kellős közepén egy ilyen fundamentumokat rengető törvényt átverni az önfenntartó amerikaiakat vizionáló, a szocializmus szellemétől rettegő republikánus Kongresszus-tagokon nem volt kis feladat.

Obama 2008-ban egy olyan tervet vázolt fel, amellyel 2018-ra 34 millióval emelkedhet az egészségbiztosítással rendelkező amerikai állampolgárok száma. Ez év júniusában pedig megszületett a Legfelsőbb Bíróság döntése: a törvény nem alkotmányellenes. Így Obama nyert. 2014-től minden USA-polgárnak kötelező lesz biztosítást vásárolni az államilag jóváhagyott egészségbiztosítók egyikétől. És ami talán a legfontosabb: a biztosítók nem utasíthatják majd el a nem „fiatal és makkegészséges” klienseket. A hetvenes évek óta ugyanis kialakult ez a tendencia, amellyel a biztosítók nagyon kis kiadástól estek el – és hatalmas bevételeket nyertek. Ez a reform az egész amerikai közérzetre kihathat.

Az amerikai elnökválasztásról szóló írásainkat itt elolvashatják