Megfigyelők szerint különösen nehéznek ígérkezik a második - utolsó - hivatali idejét töltő államelnök utolsó néhány hónapja a hatalomban. A 2005-ben afféle iráni "Robin Hoodként", a szegények pártfogójaként megválasztott Ahmadinezsád mindenütt falakba ütközik, és "béna kacsaként" már szinte semmilyen komoly kérdésben nem dönthet egyedül.

Legutóbbi kudarcát akkor szenvedte el, amikor nem engedélyezték neki, hogy meglátogassa közeli szövetségesét, Ali Akbar Dzsavanfekr médiaügyi tanácsadót, az IRNA állami hírügynökség vezetőjét a hírhedt teheráni Evin börtönben. Dzsavanfekr bűne az volt, hogy egy cikkben azt írta, a csador - a nők egész testét eltakaró, jellemzően fekete lepel - nem hagyományos iráni viselet. Hat hónap szabadságvesztésre ítélték Irán legfőbb vallási és politikai vezetőjének, Ali Hamenei ajatollah megsértése és "az iszlámmal ellentétes, erkölcstelen információk terjesztése" címén. Különösen megalázó volt Ahmadinezsádnak, hogy bizalmasát akkor tartóztatták le, amikor az elnök New Yorkban az ENSZ-közgyűlésen képviselte Iránt

Régóta feszült a viszony Ahmadinezsád és az igazságszolgáltatás között. A bírák azzal vádolják az államfőt, hogy a hatalmi ágak szétválasztásának elvét semmibe véve beavatkozik az igazságszolgáltatás működésébe. Ahmadinezsád tábora erre azzal vág vissza, az igazságszolgáltatás eszköz politikai ellenfeleik kezében arra, hogy eljárás alá vonják az elnök híveit.

"Egy börtönlátogatás másodlagos jelentőségű az ország jelenlegi helyzetében, amikor a gazdaság erősítése és a nép életfeltételeinek javítása a legfontosabb. Minden hivatalnak a lényeges kérdésekre kellene koncentrálnia" - utasította rendre az államfőt Golamhoszein Mohszeni Edzsej főügyész. Az esetről részletesen beszámolt az állami sajtó.

Ahmadinezsádra legalább három irányból zúdul össztűz, jelezve, hogy élesedik a hatalmi küzdelem a június 14-re kitűzött elnökválasztás közeledtével. A bírálók egyik csoportját az államfő régi ellenlábasa, Ali Akbar Hasemi Rafszandzsáni körül csoportosuló pragmatikusok alkotják. Egy másik a Laridzsáni fivérek - a parlamenti elnök Ali és öccse, Szadek -, a harmadik a vallási elit. Ez utóbbihoz sorolják az iszlám forradalom elveinek betartását felügyelő Őrök Tanácsának vezetőjét, az ókonzervatív Ahmed Dzsannati ajatollahot - Hamenei bizalmasát - és Mohammed Reza Mahdavi-Kánit, a vallástudósokból álló Szakértők Tanácsának első emberét.

Az államfőre rossz fényt vet az is, hogy egy másik tanácsadója, Eszfandiar Rahím Masaj - akinek a lánya Ahmadinezsád menye - érintett az iráni bankrendszer fennállása óta kitört legnagyobb pénzügyi és korrupciós botrányban. Még súlyosabb csapást jelentett az elnök számára, hogy az őt támogató pártok vereséget szenvedtek a márciusi parlamenti választásokon.