A változatlanság kora

Blerim és családja fél évvel ezelőtt tért vissza Görögországból. Közel egy évtizeden át fodrászszalont működtettek Athénban, de a Görögországot sújtó gazdasági válság miatt megritkultak a vendégek, és megcsappant a borravaló is. „Nem volt mit tennünk, meg kellett próbálnunk mindent újrakezdeni itthon, Tiranában” – mondta a negyvenes éveiben járó családfő a HVG-nek a família belvárosi alagsori vegyesboltjában.

Sokan döntöttek hozzájuk hasonlóan. Nem hivatalos statisztikák szerint a 600 ezer albán vendégmunkásból az utóbbi három évben negyedmillióan visszatértek hazájukba. Az évekig tartó kirajzási trend megfordulásának egymást kioltó rövid távú hatásai vannak: a belvárosi terek felújítása ellenére változatlanul ütött-kopott Tiranában a visszatérők sorra nyitják az új éttermeket és üzleteket, de hónapról hónapra zuhan a vendégmunkások által hazautalt összegek nagysága, így százezrek megélhetése került veszélybe, főként vidéken. Míg 2007-ben még egymilliárd euró – az albán GDP tizede – volt a visszaérkező pénz, tavaly már ennek felét sem küldték haza a Görögország mellett elsősorban Olaszországban dolgozó albánok.

A hazatérők visszailleszkedését sajátosan könnyíti meg, hogy a belpolitikában szinte semmi sem változott egy évtized alatt. A kormánykoalíció és az ellenzék továbbra is képtelen kompromisszumot kötni, s miután a hárommillió lakosú ország viszonylag gyorsan kilábalt az 1997-es összeomlásból – amikor a hatalmas illegális piramisjáték befuccsolása miatt zavargások törtek ki és a lakosság többsége minden pénzét elveszítette –, az utóbbi években ismét megrekedt Albánia európai integrációja. A 2009-es parlamenti választás után a csalásokat emlegető baloldali ellenzék hosszú időre bojkottálta a parlamentet. A jobboldalt vezető Sali Berisha miniszterelnök pedig, miközben három éve nem volt hajlandó újraszámoltatni a voksokat, a tavalyi helyhatósági választások után – amikor az első adatok szerint a szocialista Edi Rama nyerte meg a tiranai polgármester-választást – maga szorgalmazta az ellenőrzést. Szinte senki sem lepődött meg, amikor második nekifutásra a Berisha által támogatott jelöltet, Lulzim Bashát hozták ki győztesnek.

Most a júliusig hivatalban lévő államfő, Bamir Topi utódjának megválasztásáról nem sikerült megegyezni, pedig a nyugati diplomaták egyértelművé tették, Tirana csak akkor számíthat az EU-s integrációjának felgyorsítására, ha hajlandó szót érteni a kormány és az ellenzék. Az első három fordulóban – ahol háromötödös parlamenti többség kellett volna a győzelemhez – a képviselők még a voksolásig sem jutottak el. A negyedik, egyszerű többséget követelő kört viszont elhalasztották, miután az utolsó pillanatban visszalépett a kormánypártiak jelöltje, Artan Hoxha. Az üzletember, aki politikai kommentátorként folyamatosan bírálja az ellenzéket a legnézettebb albán tévécsatornák műsoraiban, azt követően hozta meg döntését, hogy a szocialisták megvádolták: a kommunista időkben ügynökként tevékenykedett.

Hoxha után Berisha Bujar Nishani korábbi igazság-, majd belügyminisztert jelölte: a 46 éves politikus a kormányfő hűséges emberének számít, és a szocialisták, akiket nem kérdeztek meg, hogy támogatják-e a legújabb jelöltet, bojkottálták a hétfő esti szavazást. Így Nishanira végül a 140 képviselő közül 73 kormánypárti voksolt igennel. Elemzők szerint Nishani – a tisztségből távozó és pártalapítást tervező Topival ellentétben – nem száll majd szembe mentorával.

„Berisha mindent az ellenőrzése alá akar vonni: a kormány, az igazságszolgáltatás és a rendőrség után az államfői tisztséget is. Semmi sem garantálja immár, hogy tisztességes lesz a jövőre esedékes parlamenti választás” – mondta a HVG-nek Mero Baze újságíró, akit 2009-ben összevertek az egyik ismert helyi milliomos, Rezart Taci testőrei. Bár több tanú is látta, hogy az adócsalással vádolt, Berishához közeli Taci gorillái perceken keresztül verték Bazét, a bíróság zárt tárgyaláson felmentette a támadókat. „Most Taci perelt be engem rágalmazás vádjával, és valószínű, hogy komoly pénzbüntetésre fognak ítélni” – fűzte hozzá Baze.

A kormányközeliség másnak is segít a büntetés megúszásában. Nemrég Ilir Meta volt miniszterelnök-helyettest és külügyminisztert mentették fel a hatalommal való visszaélés vádja alól, pedig videó is készült róla, amint eldönti, ki legyen a nyertese különféle pályázatoknak. Az ellenzék szerint az egykor a szocialisták oldalán állt Meta annak köszönheti ügye ejtését, hogy egy szakadár pártot létrehozva belépett a Berisha vezette koalícióba.

„Albániában a sajtó szabad, de nem független, a médiumok különféle érdekcsoportokhoz tartoznak, ezért nincs valódi piac” – mondta a HVG-nek Remzi Lani, az Albán Médiaintézet igazgatója. Szerinte a kormányzat már nem az erőszakra építve, hanem kifinomultabb módszerekkel – az adóhivatallal és egyéb hatóságokkal – igyekszik féken tartani a független médiumokat. A közmédiumok viszont szoros pórázon vannak, és leginkább a kabinet „propagandaminisztériumának” tekinthetők. „Még mindig működnek azok a balkáni reflexek, amelyek szerint az információ a hatalom kizárólagos tulajdona” – magyarázta Lani.

NÉMETH ANDRÁS / TIRANA