Svájci zsidó szervezetek az államfő szemére vetették, hogy vasárnapi holokauszt-emléknyilatkozata nem tért ki a semleges Svájc második világháború alatt elkövetett hibáira.
Ueli Maurer elnök vasárnapi nyilatkozatában megállapította, hogy Svájc "a szabadság és jog országa" maradt a háború idején és sok üldözöttnek nyújtott menedéket.
Az alpesi ország főbb zsidó szervezetei azonban hétfőn kifogásolták, hogy az elnök nem említette "azokat a menekülteket, akiket (a határokról) visszafordítottak a biztos halálba".
Egy 2001-ben, a kormány megbízásából készített jelentésben megállapították, hogy Svájc több menekültet visszautasított, noha hivatalos körök már 1942-ben tudtak a nácik "végső megoldásáról".
A berni kormány válaszul hangsúlyozta, Ueli Maurer tudatában van annak, hogy Svájc háború alatti szerepét árnyaltan kell nézni és ezt nem állt szándékában megkérdőjelezni.
Mintha személyes történetében mondaná fel a kormánypolitika kritikáját, olyanok Füle Zsigmond első tapasztalatai a munka világában. Ő az a 18 éves, bácsborsódi fiatal, aki keresztkérdéseket tett fel Lázár Jánosnak bajai fórumán, és panaszára, miszerint keveset keres, a miniszter úgy válaszolt: rossz helyen dolgozik.
Ismeretlen tettes ellen folytatnak nyomozást.
