Kínos kérdésekre kell válaszolnia csütörtökön délután Obama kémfőnök-jelöltjének. John Brennannek többek között tisztáznia kell a Bush-éra alatti fogolykínzásokban betöltött szerepét, illetve a dróntámadásokkal és bizalmas információk kiszivárgásával kapcsolatos ellentmondásokat. Utóbbi ügyben korábban bíróság előtt kellett tanúskodnia, ahol arra keresték a választ, ki felelős az Irán elleni cyber-hadviselést leleplező dokumentumok kiszivárgásáért - írja a Reuters.

John Brennant, Obama korábbi terrorellenes tanácsadóját januárban jelölte ki az elnök a magánéleti botránya miatt menesztett David Petraeus utódjául. Brennan korábban 25 évig dolgozott a CIA-nál, korábban Clinton személyes tanácsadójaként dolgozott, majd George Bush számára állította össze a CIA napi jelentéseit. A Bush-adminisztráció alatti szerepe a mai napig nem teljesen tisztázott, szerepe volt például a terrorfenyegetettségi mutató „narancs” (a második legmagasabb) szintre emelésében, amelyre hivatkozva külföldi CIA-ügynökök több emberjogi visszaélést is elkövettek.

Tudott a kínzásokról?

Főként a Bush-éra alatt betöltött szerepét kell majd tisztáznia Brennannek a szenátus előtt. Számos képviselő arra kíváncsi, tudott-e a CIA külföldi börtöneiben zajló fogolykínzásokról. Bush első elnöksége idején számos, terrorizmussal gyanúsított foglyot vallattak ki a waterboarding nevű technikával. A módszer lényege, hogy az áldozatot lekötözik, arcára rongyot terítenek, amit vízzel locsolnak, ezzel a fulladás érzetét szimulálva. A módszert több emberjogi aktivista, valamint Dianne Feinstein demokrata és John McCain republikánus politikusok is kínzásnak minősítették, 2005-ben a CIA-tól ideiglenesen visszavonuló Brennan is elítélte a hasonló módszereket.

John Brennan (jobbról) Obamával.

AFP / Brendan Smialowksi

Az Obama-adminisztrációban dolgozó tisztviselők azt állították, Brennan már a CIA kötelékében is ellenezte a foglyok kínvallatását, volt kollégái azonban nem emlékeztek ilyen megnyilvánulásra. Február elején a Reuters birtokába olyan CIA-s dokumentumok kerültek, amelyek arra utalnak, hogy Brennannak részletes tudomása volt egyes „erősebb vallatási technikák” alkalmazásáról, ezek között tartják számon a vizes kínzást is. Obama tanácsadójaként viszont már a kínvallatás ellen érvelt, kinevezésekor azt mondta, támogatja az elnök tervét, hogy betiltsák a hasonló módszereket. Állítása szerint a CIA ma már nem működteti azokat a külföldön, Bush elnöksége alatt megnyílt titkos börtönöket sem, amelyekben a kínzások jelentős része zajlott.

Washington: legálisak a dróntámadások

Brennan szenátusi kihallgatásának másik fontos témája az Obama által elindított drónprogram lehet. A Fehér Ház tavaly áprilisban ismerte el, hogy Pakisztánban, Jemenben és más közel-keleti országokban pilóta nélküli repülőgépekkel likvidáltak az Al-Kaidához köthető személyeket, célpontokat. Bár Brennan szerint a támadások „teljes mértékben törvényesek”, a program mégis heves vitákat váltott ki az Egyesült Államokban, Obama demokrata párttársai is kritizálták, ezért az elnök úgy döntött, az akciókat a Szenátus bizottsága elé terjeszti, amely a hadműveletek jogi kérdéseit vizsgálná ki.

Különösen vitás kérdésnek számít, hogy legális lehet-e amerikai állampolgárok megölése külföldön, amennyiben azok terrorszervezetekben vesznek részt. 2011-ben, Yemenben dróntámadással ölték meg Anwar al-Awlaki amerikai állampolgárt, egyben az Al-Kaida helyi összekötőjét. Egy másik támadás során életét vesztette al-Awlaki 16 éves fia, aki szintén rendelkezett amerikai állampolgársággal. A drónprogramot közben ENSZ-szakértők is vizsgálják, ők arra keresnek választ, megsértették-e Pakisztán szuverenitását a támadások.

Amerikai drón.

AFP / US Airforce / Julianne Showalter

A szenátus szintén kíváncsi lehet egyes CIA-dokumentumok kiszivárgásának részleteire is. Két amerikai bíróság jelenleg két ilyen ügy is folyamatban van, amelyekben Brennan is tanúskodott. A washingtoni államügyész egy tavaly nyári szivárogtatási ügyben vizsgálódik, ami miatt a CIA kénytelen volt lefújni az Al-Kaida arab félszigeti bázisába tervezett beszivárgást. A baltimore-i ügyészség pedig olyan dokumentumok kiszivárgását vizsgálja, amelyek leleplezték az amerikai titkosszolgálat szerepét az Irán elleni cyber-támadásokban.