A budapesti német nagykövetség megbízásából 1200 ember személyes megkeresésén alapuló, márciusban készített reprezentatív felmérés adatait Hann Endre, a Medián ügyvezető igazgatója ismertette szerdán újságírókkal. Elmondta, hogy a felmérésben részt vevőket Németország nemzetközi politikai szerepvállalásáról, társadalmi viszonyairól, a gazdaság, a kultúra és a tudomány helyzetéről, valamint a német-magyar viszonyról kérdezték. Hozzátette, hogy a válaszadók saját tájékozottságukkal kapcsolatban meglehetősen szerényen fogalmaztak, csak körülbelül minden ötödik mondta azt, hogy "nagyon" vagy "eléggé" tájékozott Németországról. 

A megkérdezettek 42 százaléka vallotta azt, hogy Magyarország legfontosabb partnere Németország. A második helyen Kína állt kilenc, a harmadikon Ausztria nyolc, a negyediken pedig Oroszország hét százalékkal. Miközben az első számú partnernek a válaszadók 42 százaléka választotta Németországot, az összes többi felsorolt országot együttesen is csak 38 százalékuk.

A német-magyar viszonnyal kapcsolatban a Medián közvélemény-kutatói két kérdést tettek fel. Egyrészt arra kérdeztek rá, hogy fontos partnere-e Németország Magyarországnak az Európai Unióban, másrészt azt firtatták, vajon magyar megítélés szerint kellően tájékozottak-e a németek Magyarországról, illetve a magyarországi történésekről. Ez utóbbival kapcsolatban a megkérdezettek 52 százaléka válaszolt igennel, míg 15 százalékuk vélekedett úgy, hogy nem megfelelő a Magyarországgal kapcsolatos tájékozottság. Ami a másik kérdést illeti, a megkérdezettek 65 százaléka Németországot rendkívül fontos uniós partnernek nevezte, míg kilenc százalékuk volt ellenkező véleményen. 

Németország nemzetközi szerepvállalásával kapcsolatban a válaszadók 78 százaléka vallotta azt, hogy a német szerep nagyon fontos, 73 százalékuk vélekedett úgy, hogy Németország az EU fejlődésének motorja, és 67 százalékuk válaszolta azt, hogy Berlin is fontos szerepet tölt be a politikai konfliktusok rendezésében. Viszonylag kisebb hányaduk  - 51 százalékuk - ismerte el azt, hogy Németország komoly felelősséget vállal a szegénység elleni küzdelemben. 

A Medián által megkérdezettek 67 százaléka válaszolta azt, hogy Németország tiszteletben tartja az emberi jogokat, 58 százalékuk pedig azt, hogy aktív a rasszizmus és az antiszemitizmus elleni harcban. Ez utóbbival kapcsolatban 10 százalék elutasító választ adott. 

A német gazdaság különösen kiváló megítélést kapott. A megkérdezettek 79 százaléka a német gazdaság termékeit  nagyon jó minőségűnek nevezte - mindössze 3 százalékuk volt ellenkező véleményen -, és 72 százalékuk az országot jelentős és innovatív gazdasági hatalomként jellemezte.  

A felmérést összegezve Hann Endre a Németországról kialakult képet rendkívül kedvezőnek nevezte, utalva arra, hogy az elmúlt időszakban elsősorban a német sajtóban megjelent, a magyar kormány véleménye szerint a nem megfelelő tájékozottságból fakadó bírálatok ellenére a Németország-kép semmit nem romlott a magyar lakosságnál. Utalt arra, hogy minden feltett kérdésnél "abszolút többségben voltak" a kedvező minősítést adók. Kiemelkedően pozitívnak nevezte a német gazdasági teljesítmény értékelését. 

Matei Hoffmann nagykövet elégedetten szólt a közvélemény-kutatás eredményéről, hangoztatva, hogy számára csakis annak ellenkezője okozott volna meglepetést. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett a hagyományosan jó kapcsolatokra. Kiemelte ugyanakkor, hogy a jó kétoldalú viszony felelősséggel is jár. Egy kérdésre válaszolva általánosságban rámutatott: ha szükséges, adnak baráti tanácsokat, elmondják, hogy az egyes döntéseknek milyen következményei lehetnek. De azt csak "a tényekre támaszkodva, körültekintően teszik" - tette hozzá. A Medián Németországról hasonló felmérést utoljára 2007-ben végzett. A Németország-kép akkor is rendkívül kedvező volt.