A nagyherceg előzőleg konzultált Jean-Claude Juncker miniszterelnökkel és Laurent Mosar parlamenti elnökkel, akik tájékoztatták őt arról, hogy a pártok egyöntetűen az előre hozott választások mellett vannak. A félmilliós lakosú nyugat-európai ország választópolgárai egyébként csak jövő májusban járultak volna az urnákhoz.

A Juncker vezette keresztényszociális-szocialista ("fekete-vörös") koalíció annak nyomán bomlott fel, hogy egy parlamenti vizsgálóbizottság megállapította: a miniszterelnök - aki egyébként 18 esztendeje megszakítás nélkül látja el a kormányfői teendőket különböző pártösszetételű kabinetek élén - az elmúlt években súlyosan elhanyagolta a titkosszolgálat felügyeletét, és a szervezet számos törvénytelenséget követett el, így például engedély nélkül hallgatott le beszélgetéseket.

Jean-Claude Juncker miniszterelnök

AFP / Thierry Charlier

A parlament plenáris vitájában Juncker - az európai integrációs politika és a pénzügyi unió egyik jelentős építőmestere - elismerte, hogy a titkosszolgálat működésének ellenőrzése nem tartozott kiemelt prioritásai közé. Miután kormányzati partnerei, a szocialisták is megvonták tőle a bizalmat, belátta, hogy az lesz a legjobb, ha a választók döntik el, kinek adnak újra bizalmat az ország irányításához.

Junckernek sikerült újra megszereznie saját pártja támogatását, így ő lesz a konzervatív Keresztényszociális Néppárt miniszterelnök-jelöltje. Az eddigi kormányzati partner, a Szocialista Munkáspárt mellett tényezőnek számítanak még a luxemburgi politikában a liberálisok, a zöldpártiak, valamint a jobboldali populisták.