Készítői az Egyesült Államok mind a 3141 megyéjéből begyűjtötték a sérülés okozta halálok statisztikáit az 1999 és 2006 közötti időszakról. (A 2001. szeptember 11-i terrortámadás áldozataival nem számoltak, mert túl rendkívülinek ítélték az eseménysort.) Mindezek alapján arra jutottak, hogy a városoktól távolodva egyre veszélyesebb az élet, és már a peremkerületekben is romlik a mutató. A végeredmény szerint a két szélső véglet összevetésében 40 százalékkal nagyobb a veszélye annak, hogy valakit halálos baleset ér a legeldugottabb vidéki területeken, mint a legnagyobb városokban, de az átlagot véve alapul is jelentősen, 20 százalékkal nagyobb a vidéki veszély.   

A számításokat és az elemzést a Pennsylvaniai Egyetem és a Philadelphiai Gyermekkórház orvosai végezték. Csaknem 1,3 millió halálesetet vettek figyelembe. A baleseti halálozást tekintve 100 ezer lakosra 37,5 jutott, gyilkosságból és öngyilkosságból együttesen 17. Bár az emberölések sokkal gyakoribbak városokban, ezekből jóval kevesebb akad, mint halálos közlekedési balesetből vidéken. Utóbbi a vezető a sérülések miatti elhalálozásban vidéken: két és félszer gyakoribb, mint városban. Százezer lakosra 27,61 halálos közlekedési baleset jut a leggyérebben lakott területeken, míg a legzsúfoltabb városokban 10,58. 

A lőfegyverek okozta halálok között nem mutatkozott lényeges számbeli eltérés vidék és város összevetésében, csak korosztályi. A 14 év alatti gyerekek és a 45 esztendősnél idősebb felnőttek a legveszélyeztetettebbek vidéken, míg városban a 20-44 év közötti korcsoportok. A tanulmány készítői megjegyzik, hogy a baleset miatt elhalálozási veszély részben azért nagyobb vidéken, mert az életveszélyes sérülésekkel megbirkózni képes baleseti sebészetek zömmel városokban vannak, és az ottani sérültek hamarabb juthatnak életmentő ellátáshoz.