A MENA állami hírügynökség jelentése szerint Murszit azért  helyezték vizsgálati fogságba 15 napra, hogy ez idő alatt kivizsgálják az ellene felhozott vádakat. A fogság időtartamát meg lehet hosszabbítani. A beszámoló szerint a politikust már kihallgatták.

A bírói döntést néhány órával azelőtt hozták nyilvánosságra, hogy több millió egyiptomi készül részt venni utcai megmozdulásokon Egyiptom első szabadon megválasztott elnökének támogatására, illetve ellene. Mohammed Murszit a hadsereg július 3-án mozdította el a hatalomból, és azóta őrizetben van.

A volt elnököt támogató Muzulmán Testvériség nevű szervezet nevetségesnek minősítette a vádakat, amelyek szerinte a "régi rendszerhez" való visszatérést jelzik.

Murszi korábban azt állította, hogy 2011-ben ő és a testvériség 33 másik bebörtönzött tagja nem megszökött Vádi-en-Nátrún város fegyházából, hanem a helyiek voltak azok, akik kinyitották nekik a börtön kapuit.

"Ezeket (a vádakat) egyáltalán nem lehet komolyan venni. Folytatjuk az utcai tüntetéseket. Valójában úgy véljük, hogy egyre több ember fog rájönni, mi az, amit ez a rezsim ténylegesen képvisel – a Mubarak régi államához való visszatérést, nyers erővel" – állította a testvériség szóvivője.

Mohamed Murszit nem sokkal az elnöki tisztségbe való beiktatásának első évfordulója után, július 3-án a tömegtüntetések hatására mozdította el hivatalából az egyiptomi hadsereg. Azóta a testvériség több magas rangú tagja ellen adtak ki elfogató parancsot. Az érintettek között van Mohamed Badié, a mozgalom szellemi vezetője is, aki csütörtökön még a Kába-kő elpusztításánál is nagyobb bűnnek nevezte Murszi ily módon történő megbuktatását.