A törvénytervezet a külföldi beruházóval megkötendő új egyezmény elfogadásáról szól, ennek értelmében a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) többségi tulajdonosa több részletben ingyen átadja részvényei 5,69 százalékát a román állam által ellenőrzött kisebbségi tulajdonosnak, így a román állam részesedése eléri a 25 százalékot. A törvénytervezet kiemelt, nemzeti fontosságú közhasznú projektnek nyilvánítja a verespataki beruházást.

A kitermelés után a román államot megillető járadékot a törvénytervezet 6 százalékban állapítja meg a Romániában általános 4 százalék helyett. A járadékot a román államnak joga van természetben igényelni.

A befektető vállalja, hogy konzerválja és újjáéleszti a térség kulturális örökségét, biztosítja a környezet védelmét, eltünteti az egykori román állami bányavállalat által okozott szennyezéseket, és hozzájárul a verespataki közösség fenntartható gazdasági és kulturális fejlődéséhez - olvasható a közleményében.

A bukaresti kormány emlékeztet arra, hogy a többségi tulajdonos a bányaprojekt előkészítő szakaszában 2300, a kitermelés során pedig 900 alkalmazottnak adna munkát.

Verespatakon a kanadai többségi tőkével alapított RMGC Európa legnagyobb külszíni aranybányáját készül megnyitni, ahol ciántechnológiás eljárással akar 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt kitermelni. A ciántechnológia miatt Romániában és Magyarországon sokan ellenzik a vitatott beruházást, amelynek kezdeményezője mintegy 15 éve vár a jóváhagyásra.

Áprilisban a bukaresti kormány elkülönítette a verespataki bányavállalatban birtokolt részvényeit, amelyeket addig a Minvest Deva kezelt. A Mediafax hírügynökség által múlt héten ismertetett szerződéstervezet szerint a beruházó vállalja, hogy 25 millió dollár értékű garanciális környezetvédelmi alapot létesít, a majdani zagytározóba ömlő ipari szennyvíz ciánkoncentrációja pedig maximum 7 ppm (milliomodrész) lesz. 

Az egyezménytervezet szerint legkésőbb 2016 novemberében kezdődik el a verespataki arany kitermelése. A bukaresti kormány kedden elfogadott törvénytervezetéről és így a verespataki bányaprojekt elindításáról a román parlament hivatott dönteni.