Gideon Szaár izraeli belügyminiszter szerdán közölte a parlament belügyi és környezetvédelmi bizottságának ülésén, hogy véglegesítettek egy megállapodást az eritreai és a szudáni menekülteknek az őszi zsidó ünnepek utáni, egy szerdán még meg nem nevezett afrikai országba történő áttelepítéséről. 

Az egyezmény számos részlete továbbra sem nyilvános, például nem lehet tudni, hogy Izrael pontosan miféle gazdasági és fegyverszállítási üzleteket ígért cserébe Ugandának.

Az afrikai menekültek először - egy türelmi időszak alatt - önként távozhatnak összes Izraelben szerzett javaikkal és egy meg nem nevezett összegű újrakezdési segéllyel. Ám ha önként nem mennek, később büntető intézkedéseket léptetnek életbe, bevonják tartózkodási engedélyüket és megbüntetik munkáltatóikat. 

Szaár szerint az Izraelben tartózkodó mintegy hatvanezer afrikai döntő többsége gazdasági bevándorló és nem menekült, kilencven százalékuk nem is folyamodott a menekült státusért. 

Több izraeli emberi jogi szervezet közös közleményben bírálta a kormány megállapodását, mert szerintük Uganda nem tudja garantálni az odatelepítettek további személyes biztonságát. 

Az utóbbi években havonta, illegálisan olykor több mint ezer afrikai lépte át Egyiptom felől a Sínai-félszigetnél a határt, akik általában Eilaton és Tel-Avivban kerestek maguknak szállást és munkát. A menekültáradatot idén a határkerítés felépítésével Izrael megállította. 

Bár Izraelnek nincs nagykövetsége Uganda fővárosában, Kampalában, a két ország között mégis virágzik a kapcsolat Yoweri Museveni tizenhét éve tartó elnöksége óta. Számos megállapodást írtak alá izraeli fegyverszállításokról, mezőgazdasági fejlesztésekről és egészségügyi segítségről. 

Jelenleg mintegy negyedmillió, főleg Ruandából, Szudánból és Kongóból érkezett menekült él Ugandában az ENSZ által fönntartott táborokban, a helyi emberi jogi aktivisták szerint rettenetes körülmények között.

Ugandában rendszeresen tartanak választásokat, amelyeket Museveni elnök rendre elsöprő fölénnyel megnyer. Az országot gyakran bírálják az emberi jogi szervezetek a média fölötti ellenőrzés, az ellenzéki pártok korlátozása, a kisebbségek és a melegek üldözése, valamint a biztonsági erők erőszakos fellépése miatt.