"A hatóságok és jogi szakértők felismerték a rendszer hátulütőit, és annak felszámolására szólítanak fel" – mondta Jü Ming-jong a munkatáborokról.

Az országban 1957-ben vezették be a munkatáborokat. Ez egy adminisztratív büntetési forma, amelyről bírósági eljárás nélkül dönthet a rendőrség. Átnevelésre mindenekelőtt a kevésbé súlyosnak számító bűncselekmények elkövetőit - tolvajokat, prostituáltakat, kisstílű drogterjesztőket - ítélnek, de gyakran alkalmazták azt a másként gondolkodó és az illegálisan működő vallási felekezetek tagjainak elhallgattatására is. A büntetés akár négy évig terjedő szabadságvesztést is jelenthet.

A Hszinhua hírügynökség egy korábbi cikke szerint 2009-ben 350 regisztrált munkatábor volt az országban, és évente körülbelül 160 ezer ember kerül ezekbe. A Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet kínai ága és más emberi jogi szervezetek ugyanakkor úgy becsülik, hogy a fogva tartottak száma akár az évi kétmilliót is elérheti. A rendszer sérti a nemzetközi egyezményeket, és erre jogászok, akadémikusok, emberjogi aktivisták, sőt a hivatalos sajtó is többször felhívta a figyelmet. A kritika az elmúlt években érezhetően felerősödött.

A munkatáborok átalakításának központi tervéről először tavaly év végén lehetett hallani, és azt ez év elején az állami média is megerősítette. Li Ko-csiang kínai miniszterelnök márciusban mindezt hivatalosan is megígérte, de konkrét országos szintű intézkedések nem voltak eddig. Legutóbb augusztusban a Kínai Társadalomtudományi Akadémia sürgetett intézkedést a témával kapcsolatos kék könyvében.

A kínai városok sorában Kuangcsou az első, amely a táborok bezárása mellett döntött, korábban pedig a dél-kínai Jünnan tartomány jelentette be, hogy területén megszünteti ezt a büntetési formát. Kuangcsou példaként szolgálhat több más olyan városoknak, amelyek nem várják meg a központi reformok bevezetését – fogalmaznak a China Daily cikkében.