A mai Egyiptom fölött 28 millió éve felrobbant egy üstökös, a dél-afrikai kutatók szerint ennek maradványa egy 1996-ban talált, titokzatos kavics. A 30 grammos lelet alapos vizsgálata után a Witwatersrand Egyetem David Block vezette kutatócsoportja bizonyítottnak látta, hogy a kavics az üstökös magjának töredéke.

Block elmondta, hogy üstökösök újra és újra feltűnnek az égbolton, és olyanok, mint a porral szennyezett hógolyók, ám az emberi történelem során még soha, senki nem talált üstökösdarabot a földön. A kis fekete kődarab kémiai elemzése azt az eredményt hozta, hogy a töredék 65 százaléka szén, ezzel szemben a meteordarabok széntartalma átlagosan körülbelül 3 százalék.

Az üstökös becsapódása a tudósok szerint gigantikus méretű katasztrófa lehetett, mely minden életet elpusztított. A robbanás körül mintegy 6 ezer négyzetkilométernyi területen kétezer Celsius-fokig is forrósodhatott a levegő, ami felolvasztotta a homokot, és kvarckristályokká alakította. Tutanhamon fáraó egy szkarabeuszt ábrázoló ékszere is ebből az anyagból készült.

Üstökösmaradványt eddig csak a Föld felső légkörében mikroszkopikus méretű porrészecskék formájában, illetve nyomokban az Antarktisz jegében találtak. Az egyiptomi sivatagban fellelt kavicsot a 350 körül született alexandriai csillagásznőről Hüpátiának nevezték el.

Az üstökös jégből és kőzetből álló kis égitest, mely ellipszispályán kerüli meg a Napot, vagy hiperbolapályát ír le. A csillag közelében az üstökösből elgőzölög a hó, por keletkezik, így alakul ki a jellegzetes csóva, mely mindig a Naptól távolodva látható. Az üstökösöket egy-hét napig látni az égen, ennél hosszabb ideig ritkán.