Tavares a bizottság elnökéhez és koordinátoraihoz címzett levelében előzőleg úgy vélekedett, hogy a CEPOL Budapestre költöztetése – ami mellett a múlt héten állást foglaltak az EU-országok belügyminiszterei – ellentmondana az EP azon határozatának, amely elmarasztalta Magyarországot az alapvető jogok helyzetét illetően.

A fideszes Gál Kinga a LIBE-ülés után magyar újságíróknak kiemelte: senki nem volt igazából "vevő" Tavares felvetésére. A szocialista Göncz Kinga a bizottsági ülésen a CEPOL budapesti helyszíne mellett érvelt, majd újságírókkal beszélgetve ehhez hozzátette: az európai rendőrtovábbképzés székhelyének az ügyét el lehet választani az alapvető jogok magyarországi helyzetétől.

A CEPOL ebben a tanévben még Nagy-Britanniában működik, de a londoni kormány a jövő tavasztól már nem kíván  elhelyezést biztosítani az intézménynek, ezért annak új helyszínt kell találni. Az Európai Bizottságnak az volt az eredeti javaslata, hogy vonják össze a CEPOL-t az EU-országok rendőrségeinek együttműködési szervezetével, az Europollal, amelynek a székhelye Hága. 

Az uniós tagállamok nagy része, valamint az EP szakbizottsága ellenzi ezt az ötletet. A tagállami kormányokat megjelenítő tanácsban megpályáztatták a tagországok között a CEPOL elhelyezését. Hét ország jelentkezett, és október 8-án a belügyminiszterek a budapesti helyszínben állapodtak meg. 

A CEPOL székhelyének megváltoztatásához az EP jóváhagyására is szükség van. A csütörtöki LIBE-ülés azonban még csak előzetes, informális jellegű vita volt, hiszen a tanácstól még nem is érkezett hivatalos javaslat a parlamenthez. Tavares a LIBE-elnökhöz és a koordinátorokhoz intézett levelében azt írta, úgy értesült, hogy a miniszterek informálisan a magyar jelentkezést fogadták el, amit ő sajnálatosnak tart.

Tavares a levélben is, majd a csütörtöki bizottsági ülésen is emlékeztetett arra, hogy az EP július 3-án – az ő jelentése alapján – határozatot fogadott el az alapvető jogok magyarországi helyzetéről. Annak fő megállapítása az, hogy a magyarországi alkotmányos és egyéb jogi változások iránya ellentmond az uniós alapértékeknek. A Tavares-jelentés alapján elfogadott EP-határozat ezért számos javaslattal él.

Tavares a csütörtöki bizottsági ülésen hangoztatta: ő maga fog gratulálni Budapestnek a CEPOL elhelyezéséhez, feltéve ha foglalkoznak az EP-határozatban megfogalmazott aggályokkal. 

A LIBE-ülésen ez a felvetés azonban visszhangtalan maradt, és a vita inkább arról folyt, milyen szerepet kell játszania a parlamentnek olyan esetekben, amikor együttdöntési joga valamely uniós ügynökség elhelyezésével kapcsolatos – például el kell-e merülnie az egyes pályázatok értékelésében. 

A LIBE-ülésen világossá vált, hogy CEPOL-ügy uniós intézményközi kérdéssé vált, ami vagy úgy oldható meg, hogy az Európai Bizottság az Europol-CEPOL összevonási javaslat helyett új indítványt tesz – hivatalosan ugyanis még ma is csupán az összevonási indítvány fekszik a parlament asztalán –, vagy pedig a tagországok egynegyede (jelenleg hét tagállam) kezdeményezésére a tanács fordulhat a hivatalosan az EP-hez a maga javaslatával.

Gál Kinga a vitában emlékeztetett egyebek közt arra, hogy a  már korábban létrejött egyetértés értelmében új uniós ügynökség elhelyezése esetén előnyben kell részesíteni az új EU-tagállamokat, és a CEPOL elhelyezésére az új tagállamok közül csak Magyarország pályázott.

Göncz Kinga a LIBE ülésén megjegyezte: azon kívül, hogy az "árulás" vádját elkerülje, már csak azért is támogatja a CEPOL Magyarországra költözését, mert mire az intézmény jövőre megkezdi működését Budapesten, Magyarországnak szerinte valószínűleg már más kormányzata lesz. 

Magyar újságíróknak nyilatkozva a szocialista EP-képviselő kiemelte a magyar pályázat magas szakmai színvonalát, és úgy vélekedett, hogy amennyiben sikerül szakmai síkon tartani a kérdést, és elkerülik annak átpolitizálását, akkor jó esélye van a CEPOL budapesti elhelyezésének.