A migráció immár nem csupán humanitárius probléma, hanem biztonságpolitikai kihívás is - állapította meg újságírók előtt Martonyi János hétfőn Brüsszelben, miután az EU-országok külügyminisztereinek tanácskozásán kötetlen vitát folytattak erről a témáról.

A magyar diplomácia irányítója felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt évben robbanásszerűen növekedett a Magyarországon menedékjogot kérő migránsok száma. Magyarország a lakosság számához képest a második helyre került az EU-n belül ebből a szempontból: míg 1 millió lakosra vetítve Svédországban 955 menedékkérelmet adtak be az elmúlt évben, Magyarország alig maradt el ettől, 950 beadott kérelemmel.

A migrációról folytatott informális miniszteri eszmecserével összefüggésben - mint arról Martonyi beszámolt - nagy hangsúlyt kapott a líbiai, a szíriai, illetve az egyiptomi helyzet. A magyar külügyminiszter - elismerve azt, hogy a migrációs nyomás Dél-Európában tengeri irányból rendkívül erős, és a probléma ma elsősorban mediterrán problémaként jelentkezik - hangsúlyozta, hogy jelentősek a szárazföldi határok mentén tapasztalt nehézségek is, amelyek csak megfelelő határvédelemmel kezelhetőek. 

A tengeri és a szárazföldi dimenzió ezen túlmenően összefügg egymással, és az Olaszországnál vagy Máltán jelentkező migrációs hullám Magyarországot is eléri - tette hozzá Martonyi János.

Az uniós országok külügyminiszterei az ülésen a kormányzati milíciák és a tüntetők összecsapásai által sújtott Líbiával kapcsolatban közös állásfoglalást tettek közzé, amelyben erőteljes hangon követelték az erőszakos cselekmények beszüntetését, és aggodalmukat hangoztatták a líbiai politikai és biztonsági helyzet romlása, a milíciák és a tüntetők közötti összecsapások miatt.

A szíriai polgárháborút illetően a miniszterek kiemelték a humanitárius segítségnyújtás fontosságát. Martonyi János beszámolt arról, hogy a Mol - magyar kormányzati támogatással - hamarosan átad egy iskolát a szíriai-libanoni határ közelében.

A külügyminiszteri tanácskozás napirendjén szerepelt az e hónap 28-29-ikén Vilniusban tartandó keleti partnerségi csúcstalálkozó előkészítése is, de arról nem született döntés, hogy aláírják-e Vilniusban az EU-ukrán társulási megállapodást, amely mély és átfogó szabadkereskedelmi egyezményt is magában foglal. Martonyi János az újságírókkal beszélgetve utalt arra, hogy ezzel a kérdéssel összefüggésben az ukrán törvényhozásban még további fejlemények zajlanak.

A magyar külügyek irányítója nagyon valószínűnek mondta, hogy az EU-országok külügyminiszterei az ukrán ügy megvitatása érdekében közvetlenül a vilniusi csúcs megnyitása előtt még egyszer összeülnek, akkor már a litván fővárosban.