A dél-koreai külügyminisztérium hétfőn hivatalosan is sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a Kína által meghatározott zónában olyan tengerrész is szerepel, amelyet Dél-Korea a maga kizárólagos gazdasági övezete részének tart. Dél-Koreát különösen érzékenyen érinti egy, apálykor 4,6 méterrel a víz felszíne alatt lévő szikla (Ieodo, Szujan), amelyet a területe részeként kezel. Peking szerint a szikla Kína kizárólagos gazdasági övezetén belül helyezkedik el. 

Dél-koreai illetékesek szerint Kína a Csedzsu-sziget közelében olyan, 20-szor 115 kilométeres kiterjedésű légteret is belefoglalt zónájába, amelyet már a dél-koreai hatóságok ellenőriznek. A Szöulban a védelmi minisztériumba hívatták Kína katonai attaséját, de a kormány jelezte, tárgyalásos úton kívánják a problémát rendezni. 

A Hszinhua hírügynökség jelentése szerint Dél-Korea és Kína a védelmi miniszter-helyettesek szintjén fog a kérdésről tárgyalni a november 28-ára tervezett találkozójukon. Peking állítása szerint a meghozott intézkedés az ország szuverenitásának, területének és légterének védelmét szolgálja. A japán külügyi tárca után hétfőn Abe Sindzó kormányfő is aggodalmát fejezte ki, és veszélyesnek nevezte a kínai döntést. 

A Hszinhua hírügynökség szerint Csin Kang külügyi szóvivő határozott tiltakozásának adott hangot a japán válasz miatt. A védelmi minisztérium szóvivője, Jang Csü-jün Pekingben teljes mértékben alaptalannak és elfogadhatatlan nevezte Tokió felelőtlen elutasító reagálását és területi igényeit. A Hszinhua hírügynökség emlékeztet rá, hogy japán 1960-ban hozta létre a maga légvédelmi azonosító övezetét, amely ugyancsak kiterjed a kelet-kínai-tengeri vitatott területekre, így a kettő átfedi egymást. 

A vitatott hovatartozású kelet-kínai-tengeri szigetcsoport Tajvantól mintegy száz tengeri mérföldre (185 km) található, s Peking állítása szerint geológiailag igazolható, hogy Tajvan szigetéhez tartozik. Kína – ahogyan Tajvant – a Tiaojü/Szenkakau-szigeteket is területe részének tekinti, s nem fogadja el a szerződéseket, amelyekkel az Egyesült Államok az 1970-es évek elején elismerte azok felett Japán fennhatóságát. 

Tokió tavaly államosított az öt lakatlan szigetből hármat, ami miatt a két ország diplomáciai és gazdasági kapcsolatai évtizedek mélypontjára süllyedtek. A vitatott területek körül mindkét ország elsősorban vízi járőrözéseket folytat, s már több alkalommal történtek olyan kisebb konfliktusok, amelyekért mindkét fél a másikat hibáztatta. Megfigyelők szerint az új helyzetben a légi járőrözések miatt fokozottabb a veszélye egy balesetnek, vagy súlyosabb összetűzésnek. 

Washingtonban John Kerry amerikai külügyminiszter és Chuck Hagel védelmi miniszter egyaránt mély aggodalmukat fejezték ki a fejlemények miatt. Kerry úgy fogalmazott, hogy az egyoldalú lépés a kelet-kínai-tengeri status quo megváltoztatására irányul, s következményei a feszültség fokozódásához, az esetleges balesetek veszélyének növekedéséhez vezet. Hagel a térséget destabilizáló lépésként értékelte közleményében a pekingi bejelentést. 

A kínai külügyminisztérium szóvivője a nyilatkozatokra válaszul tiltakozott az Egyesült Államok nagyköveténél, Gary Locke-nál, és arra szólította fel Washingtont, hogy javítsa ki a hibáit, és szüntesse be felelőtlen megjegyzéseit Kínával kapcsolatban. Pekingben a védelmi minisztériumba kérették az Egyesült Államok katonai attaséját. Tajvani jelentések szerint Tajpej egyaránt kapcsolatba lépett Washingtonnal és Tokióval. A sziget vezetése azt hangoztatja, hogy a helyzet békés, tárgyalásos rendezésében érdekelt.