Összecsapások törtek ki Egyiptom-szerte pénteken a kormány által szerdán terrorszervezetnek nyilvánított Muzulmán Testvériség hívei és a rendőrség között, az erőszakban legalább három ember meghalt, a hatóságok az iszlamista szervezet több mint 250 tagját letartóztatták.

Az összecsapások azután törtek ki, hogy a Muzulmán Testvériség meghirdette "a harag hetét", és arra buzdította híveit, hogy szálljanak szembe a szervezetet betiltó hatóságokkal. A pénteki ima után összegyűlt tüntetők ellen a rendvédelmi erők könnygázt vetettek be, a Muzulmán Testvériség hívei kövekkel dobálták a rendőröket. Kairó és több más város számos központi terét és közlekedési útvonalát páncélozott járművekkel zárták le a hatóságok, és egyes mecsetek körül hajtóvadászatot indítottak az iszlamisták után.
Legalább három ember meghalt a kairói belügyminisztérium közlése szerint. A minisztérium azt állította, hogy "a Muzulmán Testvériség három polgár halálát okozta, amikor összecsaptak a lakosokkal". Az áldozatok kilétéről nem közöltek információkat, ugyanakkor hírügynökségi források szerint az egyik halott a Muzulmán Testvériség egy 18 éves híve, akit agyonlőttek. Péntek hajnalban egy diákkal végeztek a rendőrök egy kairói egyetem kollégiumának környékén, miután kormányellenes zavargás tört ki.

Az összecsapásokkal párhuzamosan a pénteki nap folyamán a Muzulmán Testvériség legalább 265 tagját, köztük több tucat nőt vettek őrizetbe terrorszervezethez való tartozás gyanújával. A Muzulmán Testvériséget az egyiptomi kormány szerdán terrorszervezetté nyilvánította, arra hivatkozva, hogy a szervezet számlájára írható az észak-egyiptomi el-Manszúra város rendőrkapitánysága ellen kedden elkövetett, 16 emberéletet kioltó és több mint száz embert megsebesítő öngyilkos robbantásos merénylet. A kormány nem tett közzé bizonyítékokat ennek alátámasztására, a Muzulmán Testvériség pedig nemcsak hogy tagadta felelősségét, hanem el is ítélte a merényletet.

A Muzulmán Testvériséget már szeptemberben betiltotta egy kairói bíróság azzal a váddal, hogy fegyveres iszlamistákat képez ki és finanszíroz az amúgy is örökös rendbontások sújtotta Sínai-félszigeten. A mozgalomnak gyakorlatilag a teljes vezetősége és több ezer aktivistája börtönben van, az ellenük folyó perekben tüntetők megölésével, hazaárulással és terrorizmussal vádolják őket, ezekért akár halálbüntetés is kiszabható. Terrorszervezetté nyilvánítása még keményebb fellépést tesz lehetővé.

Megfigyelők szerint a hadsereg és az általa hatalomra emelt átmeneti kormány az alkotmányról való - január 14-15-ére tervezett - népszavazás közeledtével teljesen fel akarja számolni a Muzulmán Testvériség befolyását. Az új alkotmány a Muzulmán Testvériség által készített, a Murszi eltávolítását követően felfüggesztett alaptörvényt váltaná fel.