Klaus ezzel lényegében utódja, Milos Zeman oldalára állt, aki anélkül nevezte ki a Jirí Rusnok vezette cseh szakértői kormányt, hogy az bizalmat kapott volna a parlamenttől.

"A szakértői kormány kinevezése mint kényszermegoldás az egyetlen értelmes megoldás volt" - jelentette ki az exállamfő az interjúban. "Más megoldás nem is volt. A szerencsétlenség az, ami ehhez a helyzethez vezetett" - tette hozzá Klaus.

Csehországban tavaly júniusban annak következtében keletkezett belpolitikai válság, hogy a Petr Necas vezette jobbközép kormány korrupciógyanús ügyek és a kormányfő szerelmi botránya miatt lemondásra kényszerült. 

Zeman júliusban nevezett ki úgynevezett szakértői kormányt Rusnokkal az élen, ez azonban nem kapta meg a parlament bizalmát, aminek következtében le kellett mondania. Ügyvezetőként azonban egészen az új, az októberi előre hozott választás alapján várhatóan januárban felálló kabinet megalakulásáig kormányoz. 

Az új kormányt nagy valószínűséggel a Cseh Szociáldemokrata Párt, az Igen (ANO) mozgalom és a Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt koalíciója fogja megalakítani. A koalíciós szerződés aláírását január 6-ra tervezik.

Bohuslav Sobotka szociáldemokrata pártelnök, a kormányfői tisztség várományosa még a héten találkozik az államfővel, hogy bemutassa neki a miniszterjelöltek névsorát. Zeman jelezte, hogy bizonyos nevekkel kapcsolatban - például a védelmi miniszternek jelölt Martin Stropnickyvel - fenntartásai vannak, s nem kíván minden javaslatra automatikusan rábólintani. Sobotka néhány napja azt mondta, nem zárja ki, hogy ilyen esetben az új kormánykoalíció beperli Zemant az alkotmánybíróságon. 

Zeman elődje, Václav Klaus a Prima televízióban azt állította, nem jó ötlet az államfő elleni esetleges per, mert ezzel Csehország "egy más világba kerülne". 

Csehországban az államfő beperlése ugyanakkor nem előzmények nélküli. Magát Klaust is beperelte tavaly a szenátorok egy csoportja, mert szerintük a volt államfő tavaly év eleji, rendkívül széleskörű amnesztiája alkotmányellenes volt. Azt alkotmánybíróság a Klaus elleni beadványt azonban alaptalannak minősítette.