Az Amerikai Külszolgálati Egyesület (AFSA) kedden közzétette az Egyesült Államok leendő nagyköveteinek kiválasztására vonatkozó irányelveit, amelyek szerint a leendő misszióvezetőktől elvárandó az amerikai külpolitikai prioritások és a fogadó ország alapvető ismerete. 

Az AFSA négy témacsoportba szedett állásfoglalása szerint leendő amerikai nagyköveteknek vezetői képességekkel, egyéniséggel, bizonyított kapcsolatteremtési képességekkel kell rendelkezniük, érteniük kell a magas szintű politikát és műveleteket, a kulcsfontosságú amerikai érdekeket és értékeket az érintett országgal vagy szervezettel kapcsolatban, érteniük kell a menedzsmenthez, valamint érteniük kell a fogadó országhoz és a nemzetközi kapcsolatokhoz. 

A budapesti nagyköveti posztra delegált Colleen Bell

Wikipedia

Az AFSA a jelentések szerint márciusban szándékozik szavazni arról, hogy támogatja-e Barack Obama elnök nagykövetjelöltjeit. Az amerikai hivatásos külszolgálatosok szakmai egyesülete azért érezte szükségét annak, hogy állást foglaljon, mert a szenátus külügyi bizottságának meghallgatásán több jelölt szereplése szakmai aggályokat váltott ki. A testület a jelölteket – egy kivételével – támogatásáról biztosította, a végleges megerősítés a szövetségi felsőház plenáris szavazásától függ. 

A Fox News televízió híroldalának összesítése szerint ezek között szerepel mások mellett a budapesti amerikai nagykövetség vezetésére jelölt Colleen Bell tévésorozat-producer is, aki a meghallgatásán például küszködött azzal, hogy válaszolt adjon arra a kérdésre, melyek az Egyesült Államok stratégiai érdekei Magyarországon. Bellt a Bloomberg hírügynökség véleményrovatának egyik szerzője is erősen cikizte, és ezzel együtt a diplomaták kiválasztásának a gyakorlatát.

A Fox News emellett megemlítette, hogy az Obama elnök által a Buenos Aires-i misszióvezetői posztra jelölt Noah Bryson Mamet még sohasem járt Argentínában (őt nem erősítette meg a felsőházi külügyi bizottság), az oslói nagyköveti posztra kiszemelt George Tsunis pedig a szenátus külügyi bizottsága előtt hibás válaszokat adott néhány Norvégiára vonatkozó alapvető kérdésre.

Az egyesület – tíz volt nagykövet, valamint az AFSA ügyvezető titkára és elnöke által kidolgozott – állásfoglalása szerint lényeges, hogy "az elnök számára és a diplomáciai misszióink vezetésére kiválasztott nagykövetek olyan tulajdonságokkal, tapasztalattal és szakképesítéssel rendelkezzenek, amelyek alapján képesek a feladat ellátására". 

Az egyesület régóta érvel amellett, hogy az amerikai kormányzatok, pártállásuktól függetlenül a nagykövetek kiválasztásánál a külügyi szolgálat hivatásos tagjait, ne pedig a politikai adománygyűjtőket részesítsék előnyben. Az irányelvek szerint a posztokat rendes esetben a karrierdiplomatáknak kellene odaítélni, az AFSA ugyanakkor elismeri, hogy a külügyi szolgálaton kívülről érkező jelöltek "más típusú nagyra becsült tapasztalatokkal és tulajdonságokkal" tudnak hozzájárulni a diplomáciai munkához. 

Eric Schultz, a Fehér Ház szóvivője kedden nyilatkozatot adott ki, amely szerint az amerikai kormányzat mérlegelni fogja az AFSA ajánlásait. Schultz szerint Washington a "legalkalmasabb jelölteket" keresi arra, hogy az amerikaiakat az élet minden területéről képviseljék. Rámutatott, hogy az ország minden részéről származó, különböző szakmai háttérrel rendelkező jelöltek között vannak tudósok, olyanok, akik többéves szolgálattal rendelkeznek a közszolgálatban és a magánszektorban, "ami rendkívüli módon alkalmassá teszi őket azokra a pozíciókra, amelyekre jelölték őket". A korábbi amerikai kormányzati megnyilatkozások egyebek között Walter Mondale volt alelnök tokiói és a Békehadtestet megalapító Sargent Shriver párizsi tevékenységét emelték ki. 

Az AFSA 1992 óta először emelt kifogást a nagyköveti jelölések ellen. John McCain szenátor korábban elmondta, hogy a republikánus szenátorok nemmel fognak szavazni. Kétségét fejezte ki azonban azzal kapcsolatban, hogy a kinevezéseket sikerül majd megakadályozni, mert ezt a szövetségi felsőházi demokrata többség vezetője, Harry Reid által november végén elfogadtatott, obstrukcióellenes "nukleáris megoldás" elvileg nem teszi majd lehetővé.