A hosszabb ideje létező elméletet most a kövületek elemzésével is alátámasztották – olvasható a tudósoknak a Science tudományos folyóiratban megjelent tanulmányában. Az amerikai indiánok felmenői a legutóbbi jégkorszakot a Bering-földhídon vészelhették át, a leletek ugyanis azt mutatják, hogy viszonylag enyhe éghajlat uralkodott arrafelé.

A Utah-i és a Coloradói Egyetemek, a Londoni Egyetem és a brit Royal Holloway College kutatói olyan növények és rovarok fosszíliáit tanulmányozták, amelyek a Bering-földhíd üledékéből származnak. A híd ma a tengerszint alatt 50-60 méterrel található.

A bogárkövületek elemzése azt mutatta, a 27 ezer éve kezdődött és mintegy 20 ezer éve véget ért jégkorszak idején a földhídon csak kicsit volt hűvösebb, mint ma ugyanabban a térségben – írták a kutatók.

John Hoffecker, a kutatás vezetője, a Coloradói Egyetem tudósa adatai szerint az elemzésből az is kiderült, a földhidat az utolsó jégkorszak idején cserjés-bozótos, némileg fás vegetáció borította. Ez a növényzet tette lehetővé, hogy az Ázsiából Amerikába vándorló népcsoportok életben maradjanak.

Akkoriban ez volt az egyetlen északi-sarkvidéki térség, ahol efféle növények előfordultak – hangsúlyozta Scott Elias geográfus, a Royal Holloway College kutatója. A fából az emberek "tábortüzet rakhattak a világnak ezen a fagyos vidékén" – fogalmazott Elias.

A tűzre elhullott emlősállatok csontjait helyezhették, kiolvadó zsírjuk tarthatta ébren a tüzet a sarkköri tél éjszakáin át, így maradhattak életben körülötte az emberek. Továbbra is vitatják, mikor érkeztek az első emberek az amerikai kontinensre. Sok régész abból indul ki, hogy körülbelül 15 ezer éve lehetett, amikor a gleccserek olvadása utat engedett nekik a szárazföld belsejébe.

Az indiánok ősei mintegy 25 ezer évvel ezelőtt indulhattak el Ázsiából. Az indulás és az érkezés közötti, legfeljebb 10 ezer éves időszakadékot hidalja át az új, immáron régészeti adatokkal alátámasztott elmélet – írták a tudósok.