szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Magyarország nemzetbiztonsági szervei, mind katonai, mind polgári területen felkészültek az ukrajnai helyzetre, amelyről jelenleg azt lehet mondani, hogy fokozódik – mondta Molnár Zsolt, szocialista országgyűlési képviselő az Országgyűlés nemzetbiztonsági és külügyi bizottságának együttes ülése után csütörtökön.

Ukrajnában polgárháború reális veszélye is fenyeget – mondta a nemzetbiztonsági bizottság elnöke. A legfontosabb, hogy a béke fenntartható legyen, és fegyveres konfliktusra ne kerüljön sor – emelte ki Molnár Zsolt. Hozzátette, "különösen figyelemmel kell lenni arra, hogy csaknem 200 ezer magyar honfitársunk jövőjéről van szó".

Martonyi János külügyminiszter tájékoztatására a szocialista képviselő úgy reagált, megnyugvással vették tudomásul, hogy a magyar diplomácia határozottabb irányt vett Ukrajnával kapcsolatosan, és a kezdeti hezitálás után most már kiáll az európai elvek, az Európai Unió és a NATO-tagságból fakadó kötelezettségei mellett.

A nemzetbiztonsági bizottság elnöke az ülés nyílt részén korábban azt mondta, több fejlemény – köztük a Krím félszigeten történtek, a vereckei emlékmű megrongálása, valamint a vasárnap esedékes népszavazás is – indokolttá teszi, hogy a bizottságok rendszeresen ülést tartsanak, és tájékozódjanak az ukrajnai válságról, annak Magyarországot érintő kérdéseiről, kiemelten a kárpátaljai magyarok helyzetéről.

Balla Mihály, a külügyi bizottság fideszes elnöke az ülés után megerősítette, úgy döntöttek, hogy az események függvényében a jövőben is tart együttes üléseket Ukrajna ügyében a két bizottság. Azt is elmondta, hogy az ülésen elhangzottak alapján a kárpátaljai magyarok biztonsági helyzete nem változott, továbbra sincsenek veszélyben.

A két testület csütörtöki együttes ülésén zárt ajtók mögött többek között Benkő Tibor vezérkari főnök, az operatív törzs, több minisztérium és a titkosszolgálatok képviselői adtak tájékoztatást a két bizottság tagjainak.

Ezt megelőzően Martonyi János a nyílt ülésen azt mondta, Ukrajnának a lehető leggyorsabb és leghatékonyabb segítséget kell nyújtani. A külügyminiszter szerint a legnehezebb kérdést az uniós megszorító intézkedések, szankciók jelentik. Ezek között a második szakasz előkészítése – amely bizonyos személyekkel szembeni beutazási tilalmat, vagyonbefagyasztást jelentené – már folyamatban van.

Martonyi János azt is elmondta, vannak arra utaló jelek, hogy a hétvégén megindul a tárgyalás a felek között. Ugyanakkor kitért arra is, hogy ha az uniós szankciók harmadik fázisa életbe lép, annak komoly következményei lennének, "hosszú gazdasági háborúra" lehetne számítani.

Hozzátette, mindenhol készülnek a számítások, hogy az egyes tagállamokat ez miként érintené, de Magyarországot kétségkívül azok közé sorolják, amelyet súlyosan érintene egy ilyen gazdasági konfliktus. Martonyi János az ülés előtt újságíróknak is azt mondta, "a tét nagy". Mindkét oldalon higgadtság, nyugalom, megfontoltság kell, senkinek sem szabad indulati, érzelmi alapon döntenie – tette hozzá.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!