A Krímben tartott vasárnapi népszavazás résztvevőinek 93 százaléka támogatta, hogy az Ukrajnához tartozó autonóm terület Oroszországhoz csatlakozzon - derült ki annak az exit poll felmérésnek az eredményéből, amelyet a Kriminform helyi hírügynökség rendelt meg, és amelyet rögtön urnazárás után tettek közé. 

A helyi politológiai és szociológiai intézet munkatársai által több mint 200 krími - köztük 50, a megyei jogú város, Szevasztopol - szavazókörénél végzett felmérés szerint a választók 7 százaléka adta arra a szavazatát, hogy a Krími Autonóm Köztársaság Ukrajna része maradjon. A felmérésben csaknem 60 ezer választó vett részt. Kijevi idő szerint este 8 órakor zártak a szavazókörök. A részvételi arány 81,36 százalék volt, ami csaknem kétszerese a 2012-es parlamenti választásokon résztvevők számának.

Innen kezdődnek a bajok. Oroszországot kivéve az egész világ illegitimnek tartja az Ukrajnához tartozó Krímen tartott népszavazást, miközben Vlagyimir Putyin orosz elnök azt hangsúlyozta, hogy a népszavazás jogszerű és a krímiek döntését tiszteletben fogják tartani.

AFP / Filippo Monteforte

Musztafa Dzsemiljev, az ukrán parlament képviselője, a krími tatárok nem hivatalos kormánya, a medzslisz korábbi elnöke azonban kijelentette, hogy a részvételi arány valójában nem volt magasabb 30 százaléknál. Közölte, hogy a medzslisz képviselői több szavazókörben is jártak, ahol a részvétel 30 százalék alatt volt. "Lehetséges, hogy néhány városban, ahol nagyobb arányú az orosz lakosság, mint például Kercsben, a részvétel elérte az 50 százalékot" - fűzte hozzá. Rámutatott arra, hogy a helyhatósági választásokon, amikor szintén komoly érzelmek törnek a felszínre, a részvételi arány 52 százalék körül alakul. 

Emlékeztetett arra, hogy a krími tatárok bojkottálták a népszavazást. Szavai szerint ezért is hihetetlenül magas a közzétett részvételi arány, mert a tatárok a köztársaság lakosságának több mint egyharmadát teszik ki. 

Olekszandr Csernyenko, az Ukrán Választók Bizottsága (KIU) nevű civil szervezet vezetője - aki a Krímben figyelte meg a voksolást - kijelentette, hogy nem egy szabálysértést követtek el a részvétel növelése érdekében. Az általa tapasztaltak szerint a szavazókörökben úgynevezett kiegészítő névjegyzékeket nyitottak, ahová bárkit, aki kérte, felvettek. Szavaztak orosz állampolgárok és szerinte nagy számban voltak olyanok, akik több helyen is szavaztak, vagy akár ugyanabban a szavazókörben álltak be többször a sorba voksolni. Hasonló tapasztalatról számolt be a Krímből David Stulik, az Európai Bizottság kijevi külképviselete sajtóosztályának munkatársa is Facebook-oldalán. Az orosz útlevéllel szavazókról ukrán internetes hírportálok fotókat és videókat is közzétettek.