Navracsics Tibor EU-biztosjelölt hat további kérdést kapott az EP oktatási és kulturális bizottságától.

A néppártiak egyik kérdése az erősen megkurtított költségvetésű Európa a Polgárokért elnevezésű uniós program további  finanszírozhatóságával, a másik pedig az oktatáspolitikai jellegű Bolognai Folyamatban rejlő lehetőségekkel kapcsolatos. Ez utóbbi vonatkozásban a kérdés kitér az egyetemi hallgatók és a foglalkoztatottak mobilitásának ügyére is.

A liberálisok a magyar médiatörvénynek az alapvető jogokkal való összhangját tudakolták – azzal összefüggésben szóvá téve az idén júliusban bevezetett reklámadót is –, valamint a magyar oktatáspolitikai változtatásokat bírálták.

A médiatörvényt illetően a kérdés megfogalmazói utaltak arra, hogy a magyar biztosjelölt a meghallgatáson elmondta, a magyar kormány részéről ő folytatta a tárgyalásokat az Európa Tanáccsal, és az egyeztetést követő módosítások nyomán a jogszabály immár maradéktalanul megfelel az EU értékeinek. 

A kérdezők ezután négy tényállítást tettek, és azt tudakolták, miként nevezhető ezek fényében a magyar jogi szabályozás az európai értékekkel összhangban állónak.

Az MTI szerint az állítások között volt, hogy minden médiának regisztráltatnia kell magát, beleértve a fórumokat és blogokat is; minden média köteles kiegyensúlyozottan beszámolni az országos és európai eseményekről; a médiahatóság politikai ellenőrzés alatt áll a kinevezési eljárás révén, és ez év júliusban olyan adójogszabályt vezettek be, amely az Európai Bizottság szerint közvetlenül érinti a kevés számú olyan magyarországi médiacsatorna egyikét, amelyet semlegesnek tartanak, mert nem követ kormánypárti vonalat, vagyis az RTL-t.   

A liberálisok második kérdése szerint a magyar oktatáspolitika nagyon ellentmondásos, az általános iskolai oktatás túlzott centralizáltsága, a tankönyvek tartalmának ellenőrzése, az egyház fokozott oktatási szerepe jellemzi. A kérdésben szóvá tették a hallgatói szerződések rendszerét is, azt a mozgásszabadság elvével ellentétben állónak minősítve.

Emlékeztettek arra, hogy Navracsics a meghallgatáson azt mondta, fellépne az ellen, ha Európa-ellenes tendencia mutatkozna a magyar oktatási rendszerben. A liberális kérdezők szerint ez a kijelentés a magyar oktatáspolitika problémáinak a puszta létezését is tagadja. 

A magát Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európájának nevező frakció egyfelől azt tudakolta, hajlandó-e Navracsics hivatalosan és nyilvánosan kijelenteni, hogy a magyar médiareformnak és az igazságügyi rendszer reformjának az eredeti, általa sugallt változata ellentétben állt az EU alapjogi chartájával, és ennek kapcsán "kész-e hivatalosan és nyilvánosan elítélni azt, valamint hivatalosan elhatárolódni pártjának, a Fidesznek, a magyar kormánynak és Orbán Viktor miniszterelnöknek az álláspontjától".

E frakció másik kérdése az oktatási infrastruktúra finanszírozásának a lehetőségeire vonatkozott a költségvetési megszorítások idején.