A vörös khmereket egy 20-25 főből álló csoport vezette, többségük a Pol Pottal együtt Párizsban tanult fiatal khmer értelmiségiek közül került ki. Bár Pol Pot mérnöknek készült, jól beszélt franciául és kiválóan ismerte a francia irodalmat, végül el akart pusztítani mindent, aminek köze volt az értelmiségi élethez. A terrorállamot kiépítő „testvérek” közül csak néhányat ért utol az igazságszolgáltatás.
Pol Pot, az egyes számú testvér: miután a vietnami hadsereg 1979-ben legyőzte a vörös khmereket, visszahúzódott a dzsungelbe, és hátralévő életét ott élte le. 1997-ben a volt elvtársai házi őrizetre ítélték, s a vörös khmerek vezére 1998-ban, 72 évesen halt meg.
Nuon Chea, a kettes számú testvér: 1998 után elhagyta a bujkáló vörös khmereket, és 2007-ig szabadlábon volt.
Ieng Sary, a hármas számú testvér: Pol Pot sógora, 1996-ban hagyta el a vörös khmereket, ekkor államfői kegyelemben részesült, ennek ellenére 2011-ben perbe fogták. 2013-ban, 87 évesen szívelégtelenségben elhunyt, miközben a tárgyalására várt.
Khieu Samphan, a négyes számú testvér: a Párizsban tanult khmerek generációjának egyik legokosabb képviselőjeként tartották számon, 1998-ig maradt a vörös khmerek oldalán.
Ta Mok, az ötös számú testvér: a hadsereg főparancsnokaként számtalan tömeggyilkosságban vett részt, gúnyneve a „Mészáros” volt. 2006-ban, 80 évesen halt meg, miközben pere kezdetére várt.
A többi vezető testvér közül Son Sen védelmi minisztert Pol Pot ölette meg 1997-ben, a tájékoztatásért felelős Hu Nimmel 1977-ben egy belső leszámolást követően végeztek. Miután a Tuol Sleng börtönben megkínozták, minden bűnét „beismerte”, s miközben a párt kegyelmét kérte, ezt írta: én nem is vagyok ember, csak egy állat.
