A legfőbb ügyész rámutatott arra, hogy Janukovics az alkotmánybíróságra nyomást gyakorolva megakadályozta az államfői jogkörök szűkítését, hatalma alá vonta a kormányt és a parlamentet. Jarema szavai szerint ezzel kimerítette a hatalmi visszaélés vádját. Bűnszervezetének tagjai 2010–2014 között magas tisztségeket töltöttek be a törvényhozásban, a központi és a helyi vezetésben.

Janukovics közvetlen környezetének – amelyet Ukrajnában a "család" néven emlegetnek – elsődleges célja a főügyész szerint a meggazdagodás volt állami vagyon eltulajdonítása révén.

A főügyészség által eddig felderített állami veszteségek, amelyek Janukovics elnökségének ideje alatt keletkeztek, mintegy 100 milliárd hrivnyát, azaz 1600 milliárd forintot tesznek ki. Tavaly a törvénytelenül kisajátított földterületekből 97 ezer hektárt szolgáltattak vissza az államnak 7 milliárd hrivnya, azaz mintegy 112 milliárd forint értékben.

Jarema kiemelte továbbá, hogy Janukovics és környezete hatalma megőrzése érdekében letért az európai integráció útjáról, és a Moszkva által irányított vámszövetség felé fordult, ami nem országa érdekeit szolgálta.

A főügyész elmondta, hogy mindezek mellett vádolják még a volt államfőt a hadsereg vagyonának megcsapolásával. Közölte, hogy az orosz főügyészséghez fordult az Oroszországba menekült Janukovics és más korábbi magas rangú tisztségviselők – köztük Mikola Azarov volt kormányfő, Vitalij Zaharcsenko exbelügyminiszter, Viktor Psonka volt legfőbb ügyész, Olekszandr Jakimenko, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) volt vezetője és mások – őrizetbe vételét kérve.

Jarema elmondása szerint az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) a Majdan-tüntetők lelövésével kapcsolatosan vizsgálja az "orosz szálat" is, vagyis azt hogy részt vettek-e orosz különleges szolgálatok tagjai a tüntetők elleni fellépésben. Az európai integrációt és hatalomváltást követelő, hónapokon át tartó kijevi tüntetéssorozat végnapjaiban belügyi egységek tüzet nyitottak tüntetőkre, aminek következtében több mint százan életüket vesztették, és mintegy 1200 demonstráló sebesülte meg lövedékektől vagy ütlegeléstől. 

A főügyész beszámolt arról, hogy a Majdan-tüntetők ellen elkövetett bűntettekkel kapcsolatosan eddig nyolc ügy került bíróság elé, további 250 eset szándékos emberölés, illetve gyilkossági kíséret gyanújával még vizsgálati szakaszban van. Hozzátette, hogy összesen 503 ember ellen indítottak bűnvádi eljárást.