Julian Assange, a WikiLeaks kiszivárogtató netoldal ausztrál alapítója pénteken Ecuador londoni nagykövetségének erkélyéről köszöntötte az utcán várakozó támogatóit, és "történelmi győzelemként" értékelte a pénteken közzétett, az ő pártját fogó ENSZ-véleményt. 

Az ENSZ pénteken délután tette közzé állásfoglalását az ügyben, amelyben azt írták, a WikiLeaks-alapítót 2010 decembere óta lényegében "önkényesen tartja fogva" Nagy-Britannia és Svédország. A világszervezet önkényes fogva tartással foglakozó munkacsoportjának (WGAD) öt független szakértője többségi szavazással fogadta el állásfoglalását, amely szerint a két ország "véget kell vessen" a 2012 júniusában Ecuador londoni nagykövetségére menekült Assange fogva tartásának, "személyes integritását és mozgásszabadságát tiszteletbe kell tartaniuk, és érvényesíthető kárpótlásban kell őt részesíteniük".

Assange az ecuadori nagykövetség erkélyéről kis számban megjelent híveihez beszélve azt mondta, "ez a döntés a nemzetközi emberi jog alapján született". A brit és a svéd hatóságokra utalva figyelmeztetett: bűnvádi következményekkel számolhatnak azok, akik megsértik a nemzetközi emberi jogi egyezményeket. Svéd és brit tisztségviselők azonban azonnal visszautasították a WGAD állásfoglalását. Ugyancsak pénteken bírálta az ENSZ-testület állásfoglalását annak a svéd nőnek az ügyvédnője, aki nemi erőszakkal vádolja Assange-t. Azt mondta, az ENSZ munkacsoportja "nyilvánvalóan nincs tudatában annak, hogy a nemi erőszak az emberi jogok egyik legdurvább megsértése". Hozzátette: megkönnyebbülve értesült arról, hogy az ENSZ véleményezésének nincs törvényi kötelező ereje. Az ügyvédnő szerint védencét sérti, hogy - az ENSZ szakértői szerint - még kárpótlást is kellene kapnia egy olyan, nemi erőszakkal gyanúsított férfinak, aki öt éven át szándékosan tartotta magát távol az igazságszolgáltatástól.

MTI/AP/PA/Yui Mok

A brit rendőrség még csütörtökön közölte, hogy ha Assange esetleg kimenne az ecuadori követségről, akkor igenis letartóztatnák.

Az ausztráliai állampolgárságú, 44 éves Assange portálja csaknem 400 ezer bizalmas amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg és tett közzé médiapartnerei segítségével, számos olyan tényt hozva nyilvánosságra, amely miatt az Egyesült Államoknak utólag bocsánatot kellett kérnie szövetségeseitől. Assange ügyvédei szerint félő, hogy ha letartóztatnák, akkor kiadnák Svédországnak, Svédország pedig kiadná az Egyesült Államoknak, ahol a bizalmas diplomáciai sürgönyök tömeges kiszivárogtatása miatt szintén bírósági eljárás indulhat ellene, és akár halálbüntetést is kiszabhatnának rá.