A közvélemény-kutatások szerint rendkívül népszerűtlen Hollande az első elnök a II. világháború óta, aki nem jelölteti magát mandátuma lejártát követően.

Az elnök az Elysée-palotából egyenes adásban sugárzott beszédében először gyors leltárt készített mindarról, amit 2012 májusa, vagyis mandátuma kezdete óta sikerként könyvelhet el gazdasági, nemzebiztonsági és szociális területen. 

Ezután jelentette be, hogy nem indul egy következő megméretésen. "Tisztában vagyok azzal, milyen kockázatokkal járna egy olyan jelöltség, amely nem lenne képes megfelelő nagyságú támogatásra találni" – mondta Hollande, értésre adva, hogy ha jelöltetné magát, azzal veszélyeztetné a franciaországi baloldali erők egységét. Hozzátette ugyanakkor, hogy a helyén kíván maradni megbízatásának lejártáig, a jövő év májusáig.

A hírügynökségek meglepetésnek nevezik a bejelentést, az ANSA az Elysée-palotából származó értesülései szerint Hollande-nak még a közeli munkatársai sem tudták, milyen szándékai vannak az államfőnek. A tudósítások azt is megállapítják: az 1958-ban létrejött V. köztársaság történetében először fordul elő, hogy egy elnök lemond egy második mandátumért folytatott versenyről olyan körülmények között, amikor azt sem kora, sem egészségi állapota nem indokolja. Igaz, a szocialista államfő jelenleg mindössze négyszázalékos tetszési mutatóval rendelkezik.

A baloldal januárban rendezi meg az előválasztását, és Hollande mostani bejelentése után teljesen nyitott kérdés, ki képviseli majd a baloldali színeket. A jobboldal már megrendezte saját előválasztását, s ennek eredményeként Francois Fillon lesz a közös jelöltje. 

A csütörtök esti fejlemény után a közvélemény figyelme várhatóan Manuel Valls miniszterelnök felé irányul, aki a múlt vasárnap adott egyik interjújában jelezte: Hollande majdani döntésétől függetlenül jelölteti magát az elnökválasztásra. 

Az elnökválasztás első fordulóját 2017. április 23-án, a másodikat pedig május 7-én rendezik meg Franciaországban.