A Közel-Kelet után Közép- és Délkelet-Ázsia lehet az Iszlám Állam működési területe – írja a terrorizmus témájában az ausztráliai Macquarie Egyetemen doktorált pakisztáni szerzőnk.
Khuram Iqbal
Összeomlani látszik az Iszlám Állam (IS) de facto iraki és szíriai birodalma. A 2014-ben a semmiből drámai erővel felbukkant szervezet Irakban elveszítette területének jelentős részét, és a minap megindult az ostrom Moszul nyugati feléért is. Szíriában a kurd és arab erők a kalifátus fővárosa, Rakka felé menetelnek, és a török hadsereg napokon belül elfoglalhatja az IS északnyugat-szíriai zárványát, el-Báb városát. Bár korai még az IS teljes vereségéről beszélni, nyilvánvaló, hogy sokat vesztett erejéből, ami a szervezet jövőbeni harcának földrajzi és módszertani átalakulását eredményezheti.
A területszerzés eddig az IS felemelkedésének központi eleme volt. A Szíria és Irak egy-egy harmadára kiterjedt kalifátus a dzsihádista ideológiával kiegészülve folyamatos és példa nélküli utánpótlást vonzott: özönlöttek a szélsőségesek az IS soraiba, Európából például ötezren érkeztek. A katonai visszaszorulás ellenére az IS nyilvánvalóan a végsőkig kitart, hogy minél többet megőrizhessen a kalifátusából, de közben máshol terjeszkedik. Európát még több támadás fenyegetheti, de valójában ez csak eltereli a figyelmet a sokkal ambiciózusabb projektről, a keleti irányú hódításról.
A muszlim próféciákban erőteljesen jelen van, hogy Koraszán lesz a hívők és a hitetlenek közti egyik nagy csata helyszíne az idők végezete előtt. Koraszán az iszlámban a mai Afganisztánt és környékét jelenti, beleértve Irán, Türkmenisztán, Üzbegisztán, Tádzsikisztán és Pakisztán afgán határral szomszédos részeit is (egyes térképeken az egész indiai szubkontinenst is tartalmazza). Mivel az IS propagandájában és stratégiájában a jövendölések kulcsszerepet játszanak, az afgán dzsihád lehet a szervezet újabb frontja.
Afganisztán és Pakisztán termékeny talaja a szélsőségeseknek. Mindkét országban jelentősek a kormány ellenőrzésén kívül eső területek, számos fundamentalista csoport működik, és kiterjedt az ópiumcsempészet. Márpedig az IS előszeretettel működik együtt bűnszervezetekkel is. De a hadsereg mind a két országban komoly erőfeszítéseket tesz a szélsőséges szervezetek megfékezésére, ezért az IS – legalábbis egyelőre – nem a nyílt harcot választotta, hanem a kapcsolatépítést a hasonló ideológiát követő emberekkel és csoportokkal, legyenek azok erőszakosak vagy az erőszakot elutasítók. Az al-Káida és a Pakisztáni Talibán is sokat vesztett erejéből, és egyik sem volt hajlandó üdvözölni az Iszlám Államot, viszont a csalódottak és a szakadár frakciók sorra esküdtek hűséget Abu Bakr al-Bagdadi önjelölt kalifa dzsihádistáinak. Al-Bagdadi pedig Zubair al-Kuvaiti és Abu Imama al-Muhadzsir személyében kormányzókat küldött a térségbe, akik az IS zsargonjában a kalifa hivatalos koraszáni képviselői.
Az IS immár több ezer fegyverest tudhat a soraiban Afganisztán keleti részén, akiknek durván a fele Pakisztánból érkezett. De sokan vannak Közép-Ázsiából is. Az, hogy az IS nevében egy Afganisztánban kiképzett üzbég terrorista 39 embert lelőtt az idei újév hajnalán egy isztambuli bárban, jól mutatja a dzsihádista szervezet afganisztáni erejét. Az afgán hírszerzés azonban csak lassan ismeri fel a veszélyt, ráadásul Kabulban tévesen gondolták, hogy az IS gyengíteni fogja a Talibánt. Pakisztánban az IS fenyegetésére adott eddigi válasz szintén visszafogott volt, holott féltucatnyi olyan nagyszabású merényletet követtek el, amelyek kifejezetten az IS helyi fiókszervezeteihez köthetők.
Az IS koraszáni térhódítása két forgatókönyv szerint haladhat tovább. Tovább élezi az afganisztáni és pakisztáni etnikai, illetve vallási ellentéteket, például a síiták és a keresztények elleni támadásokkal. A másik pedig a kasmíri kártya kijátszása. Pakisztán és India három háborújában is szerepet játszott Kasmír, és a megosztott terület India által ellenőrzött részén az utóbbi évben rendkívül feszültté vált a helyzet. Helyi szélsőséges csoportok egyre több támadást hajtanak végre az indiai hadsereg ellen, állítólag ezernyi dzsihádista tartózkodik már a hegyvidékes területen, és a lakosság eddig nem tapasztalt mértékben szimpatizál a fegyveres ellenállással. Az apokaliptikus muszlim doktrína része az India-csata (Gazva-i-Hind) megjövendölése is, amikor a végső nagy ütközetek során a dzsihádista seregek egész Indiát elfoglalják. Kérdés, hogy a hindu nacionalista Narendra Modi indiai kormányfőt még keményebb válaszadásra sarkallja-e az IS kasmíri jelenléte. Az indiai muszlim kisebbség soraiban is egyre többen radikalizálódnak, és csatlakoznak a kasmíri szélsőségesekhez.
Az IS iraki és szíriai területvesztesége azzal a következménnyel is jár, hogy számos dzsihádista visszatér a hazájába. Ez nemcsak Európát, Afganisztánt és Pakisztánt fenyegeti, de Délkelet-Ázsiát – elsősorban pedig Indonéziát és Malajziát – is. Ez utóbbi két országból is több százan csatlakoztak az IS kalifátusához. A délkelet-ázsiai merényletek jelentős része a visszatérő szélsőségesek hálózatához köthető. Az indonéziai, malajziai és Fülöp-szigeteki dzsihádisták ráadásul – Katibah Nuszantara (Katibah szigetvilág) néven – külön egységben harcolnak az IS szíriai–iraki hadseregén belül. A visszatérő, tapasztalt fegyveresei összefonódnak a helyi iszlamistákkal, szervezett bűnözői csoportokkal, sőt beférkőznek a hadseregbe is. Bár az IS Délkelet-Ázsiában még nem vont ellenőrzése alá területet, az Indonézia, Malajzia és Fülöp-szigetek közötti tengeri határvidéken – úgynevezett szürke zónában – számtalan apró sziget válhat a dzsihádisták ugródeszkájává.
A közel-keleti veszteségek egyre inkább a hibrid hadviselés felé terelhetik az IS-t, keverve a területszerzést a helyi frakciók polipszerű egyesítésével, a nyílt harcot a városi gerillaháborúval és merényletekkel, a fegyveresek toborzását a lakosság elégedetlen rétegeiben hívek szerzésével. Ahogy az IS átnyúlik a határokon és egyre nagyobb veszélyt jelent, az államok részéről is szorosabb együttműködést követel. Ennek látszanak bizonyos jelei Oroszország és Törökország, illetve Pakisztán és Kína részéről, Afganisztán és India azonban habozik. A felkészületlenség oda vezethet, hogy az IS kihasználja az ázsiai konfliktusokat, pontosan úgy, ahogy tette a Közel-Keleten is.
KHURAM IQBAL / ISZLÁMÁBÁD
Büszkén hirdeti magát Budapest legelőkelőbb éttermei közt a Nobu, az étterem alapvetés a világsztárok között is. Most betekintést kaptunk arról, hogy az alapító Nobuyuki Matsuhisa szellemében hogyan készül náluk a japán konyha egyik legegyszerűbb, mégis legelőkelőbb fogása, a szasimi.
Ruszin-Szendi Romulusz korrupciógyanús ügyeinek felelőséről is kérdeztünk a hadügyminisztert.
