A BBC beszámolója szerint az új eljárással forradalmasíthatják a műanyagok újrahasznosítását: a műanyagfaló enzimet, a PETaz-t termelő baktériumot, az Ideonella sakaiensist  a Japánban lévő Szakai város PET-palack feldolgozó üzemében találták 2016-ban, s a brit tudósok most hatékonyabbá tették az enzimet. „A PET-palackok nagy tömegben csak mintegy ötven éve jelentek meg, ez azt jelenti, hogy nagyon rövid idő alatt jelent meg egy olyan organizmus, ami az ember által készített anyagokat bontja le” – idézte a BBC John McGeehant, a kutatás egyik résztvevőjét.  A poliészterek – amelyekhez a PET  (polietilén-tereftalát) is tartozik – egyébként jelen vannak a természetben: az anyag a növények leveleit védi. „Évmilliók álltak rendelkezésre ahhoz, hogy megjelenjenek a poliésztereket faló baktériumok, ám az nagyon váratlan, hogy ilyen hamar megtörtént az áttérés a PET-anyagra” – magyarázta McGeehan.

Az enzim hatékonyságát úgy növelték meg, hogy előbb elkészítették az anyag 3D-s modelljét, majd miután megértették a működési elvet, kisebb átalakításokkal tovább növelték az enzim erejét. A PET-az-t kipróbálták azon az új, növényi alapú műanyagon, a PEF-en is, amelyet a PET-ek felváltására javasolnak a tudósok. „Megdöbbentő volt, amit tapasztaltunk a PEF-en ugyanis még jobban működött az enzim, mint a PET-en” – idézte a BBC a kutatókat. A PETaz az alapösszetevőkre, azaz szénre és hidrogénre bontja a szénhidrogénekből, leginkább olajból készült műanyagokat.
A felfedezés ugyan áttörést jelent, ám még időre van szükség, hogy ipari méretekben is használhatóvá váljon az enzim. Az első feladat a PET-az előállításának olcsóbbá tétele, illetve a nagyüzemi gyártási technológia kifejlesztése.