A Financial Times tudósítása elsősorban a közigazgatási bíróságokról szóló törvény elfogadását emeli ki, amivel a kormány a bíróságokra is kiterjesztette befolyását. A gazdasági lap megszólaltatja Pardavi Mártát, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvivőjét. A FT szerint erre komoly reakció várható az EU részéről, mivel Lengyelország is a jogrendszer megbontásával vívta ki az uniós kritikát, illetve a szankciók fenyegetését. Idézik Kovács Zoltán kormányszóvivő elítélő szavait is az ellenzék viselkedéséről, valamint arról, hogy a közigazgatási bíróságok tökéletesen megfelelnek az unió és Magyarország "jogi hagyományainak".

Az al-Dzsazíra katari hírügynökség a túlóratörvényre és a tüntetésre összpontosít, de említi a bíróságok megszállását is. Tudósításukban írják, hogy a tüntetők egy régebbi Orbán-beszédet játszottak be, mely szerint "a népnek joga van elkergetni a kormányt". Orbán ezt persze még nem a saját kormányáról mondta. Érdekes, hogy az arab tudósító Vajnai Attilát, az Európai Baloldal nevű kommunista mikropárt vezetőjét szólaltatta meg.

A Guardian is a munkaügyi törvényt emeli ki, valamint a "ritkán előforduló" parlamenti káoszt. A brit lap cikke részletezi a bíróságokkal folytatódó hatalmi nyomulást, ezen belül a CEU ügyét és az új amerikai nagykövet, David Cornstein töketlenségét. Említik a Gruevszki-ügyet is, mint a Magyarország és szövetségesei viszonyát terhelő húzást.

A New York Times is hosszan beszámol a tegnap elfogadott törvénymódosítások hatásairól, különösen a bírói függetlenség elleni fellépésről. Az amerikai lap cikkében kitér arra, hogy az ellenzék bénult állapotban van, működését belharcok nehezítik, továbbá a független média elleni intézkedések, a választójogi rendszer átalakítása, valamint az, hogy az ügyészség nem hajlandó nyomozni a kormányzati korrupciós ügyekben. Ehhez képest sikerként értékelik a tegnapi parlamenti akciót, ahol "sikerült bevinni egy ütést" Orbánnak. A tüntetésről viszont megjegyzik, hogy nem voltak sokan.

Az amerikai konzervatív Fox News részletesen tudósít a bíróságokat fenyegető törvényről. Megszólaltatják a Helsinki Bizottságot, az Amnesty Internationalt, sőt azt is felidézik, hogy az új rendszer csúcsára várhatóan jelölt Patyi András hogyan kért meghunyászkodva bocsánatot a miniszterelnöktől, amiért kénytelen volt megbírságolni, amikor Orbán gyerekekkel kampányolt.