„Biztosak lehetnek abban, ha megválasztanak elnöknek, a civil szervezetek nem kapnak pénzt. Ha tőlem függ, minden polgárnak lehet fegyvere otthon. S egy négyzetcentimétert sem fognak kapni az őslakosok rezervátumai” – foglalta össze programjának néhány fontos elemét az októberi választást végül megnyerő Jair Bolsonaro. A szélsőjobboldali elveket valló egykori katonatiszt néhány évvel korábban azt is elmondta, mit gondol az indiánokról. „Nem beszélik a nyelvünket, nincs pénzük, nincs kultúrájuk” – mondta, s még az is közölte, szégyelli, hogy a brazil lovasság nem volt annyira hatékony, mint az amerikai, amely kiirtotta az észak-amerikai indiánokat.

A politikus nyilatkozataiból az is kiderül, hogy elsősorban azért zavarják őt az őslakosok, mert szülőföldjükön élnek, s ezzel akadályozzák az ipari léptékű mezőgazdaságot illetve a bányászatot. „Az őslakosok által lakott valamennyi terület tele van ásványi kincsekkel. Arany, ón és magnézium is van, az Amazonas vidéke a világ leggazdagabb területe. Nem foglakozom azzal a lehetetlen ötlettel, hogy megvédjem az indiánok földjeit” - magyarázta.

AFP / Nelson Almeida

Nem csak a lakosság kis részét kitevő indiánok számítanak veszélyeztetett kisebbségnek. Bolsonarónak a melegekről is megvan a véleménye – egyszer azt mondta, nem lesz álszent és bevallja: inkább halottnak látná a fiát, mint melegnek.

A nők is megkapták a „magukét”: egyszer azt mondta egy nőnek, nem érdemli meg, hogy megerőszakolja, mert annyira csúnya, majd túl keménynek tartva a vállalkozók kezét megkötő munkaerőpiaci törvényeket, arról értekezett, hogy a férfiak sokkal jobb alkalmazottak. „Maguk szerint mit fog gondolni egy vállalkozó, ha választania kell egy férfi és egy nő között? Azt fogja gondolni, ha a nő ujján ott van egy gyűrű, akkor hamarosan terhes lesz, s el fog menni szülési szabadságra. Ki fogja a számlát fizetni? Természetesen a munkaadó. Megtörik a munka ritmusa, ha meg visszatér a munkába, akkor egyhónapos szabadságot fog kivenni. Végül egy év alatt öt hónapig fog dolgozni” – mondta.

A brazíliai diktatúráról azt mondta, hogy annak legnagyobb hibája az volt, hogy csak kínzott, de nem ölt, majd azt is elmagyarázta, ha megöltek volna 30 ezer korrupt embert, azzal csak használtak volna az országnak. Az egyház és az állam szétválasztásában sem hisz. Szerinte nincs is olyan, hogy szekuláris állam. „Az állam keresztény, s akinek nem tetszik, az el is mehet. A kisebbségnek meg kell hajolni a többség előtt” – magyarázta.

A legrosszabb az egészben az, hogy már az előtt megkezdte programja megvalósítását, hogy január elsején beiktatták volna hivatalába. Bolsonaro – aki szerint a globális klímaváltozást nem az emberi tevékenység okozza – már elintézte, hogy ne hazájában rendezzék meg az ENSZ 2019-es klímavédelmi konferenciáját, majd összeveszett Kubával, aminek azt lett a következménye, hogy hazatértek Kubába azok az orvosok, akik 2013 óta Brazília eldugott településein gyógyították a helyieket. Bolsonaro bejelentette, beiktatása után hamarosan kiad egy rendeletet, amely szerint azok a brazil polgárok, akik korábban nem kerültek összeütközésbe a törvénnyel, szabadon tarthatnak fegyvert otthonukban, vagy a munkahelyükön. S bár Brazíliában valóban tragikus a közbiztonság – tavaly 64 ezer gyilkosságot regisztráltak – nagyon kevesen vannak azok, akik Bolsonaróval együtt úgy vélik, a megoldás a lakosság felfegyverzése.

Azt is megerősítette, hogy kampányígéreteivel összhangban megnyitja a védett térségeket a bányászat és a mezőgazdaság előtt, s ezzel – legalábbis az általa gyűlölt civilszervezetek szerint – életveszélybe sodorja az őslakos népességet. Brazília – az Amazonas őserdeivel – meghatározó szerepet játszhat a klímavédelemben, s ezért aggasztó, hogy Bolsonaro külügyminisztere, Ernesto Araújo főnökéhez hasonlóan nem hisz a klímaváltozásban, míg a környezetvédelmi miniszter, Ricardo Salles azt nyilatkozta, a globális felmelegedés ügye másodlagos fontosságú kérdés. Bolsonaro személyiségéről a HVG október 10-ei számában, a Bolsonaro a kapuknál című cikkben olvashatnak érdekes részleteket.