Néhány nappal az után, hogy a májusi EP-választásra készülő lengyelországi ellenzéki pártok többsége csatlakozott az Európai Koalíció nevű közös listához, az elnökválasztás előtt álló Szlovákiában az egyik legesélyesebb ellenzéki jelölt, Robert Mistrík, visszalépett az ugyancsak ellenzéki induló Zuzana Caputová javára. Ezzel jelentősen megnőtt annak az esélye, hogy nem a kormánypárti Maros Sefcovic foglalhatja el a jelenleg Andrej Kiska által betöltött tisztséget.

Két héttel az első forduló előtt érdemes áttekinteni, ki maradt még versenyben az államfői posztért. Már csak azért is, mert nagy a tét, eldőlhet, hogy az ország az EU-szkeptikusokhoz vagy a „mag-Európához” kerül-e közelebb.

Maros Sefcovic és Robert Fico 2016-ban

MTI / Krizsán Csaba

A jelek szerint a szlovákiai ellenzéki pártok mindenképpen meg akarják akadályozni, hogy az általuk a 2018-ban lemondásra kényszerült exminiszterelnök, Robert Fico bábjának tartott Maros Sefcovic, az Európai Bizottság energiaügyi biztosa nyerje meg az államfőválasztás március 16-ai első, illetve március 30-ai második fordulóját. Pozsonyi források szerint ugyanis, ha az egyébként hivatalosan függetlenként induló Sefcovic nyerne, rövid időn belül alkotmánybírót csinálna Ficóból, s ezzel visszaemelné a politikába a Smer SD nevű baloldali kormánypárt meghatározó, ám meglehetősen népszerűtlen vezetőjét.

Fico az után kényszerült lemondásra, hogy merénylet áldozatává vált az ismert és a Smer viselt dolgai után is kutakodó szlovák oknyomozó újságíró, Jan Kuciak és barátnője. Hogy mi változott a gyilkosság óta Szlovákiában, arról az alábbi cikkünkben írtunk:

A szlovákok bizonyítják, hogy az utca lehet erősebb a politikánál

A Kuciak-gyilkosság első évfordulóján Pozsonyban járva olyan érzése támad az embernek, hogy a felfoghatatlan bűnt óvatos optimizmus váltotta fel. A politika nem akar változtatni semmin, de a tisztességes országért küzdő civilek összefogtak.

A liberális Mistrík azért lépett vissza az ugyancsak liberális elveket valló, s a Progresszív Szlovákia által indított, több párt által is támogatott Caputová javára, mert az utóbbi hetekben közzétett közvélemény-kutatások rendre arról tanúskodtak, hogy már nem Mistrík, hanem Caputová a legesélyesebb ellenzéki jelölt. Caputová a legutóbbi adatok szerint húsz százalékon, Mistrík pedig 15 százalék körül állt a felmérésekben.

Nem Mistrík volt az első, aki visszalépett a jelöltségtől: korábban Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke állt fel, s kérte fel támogatóit, hogy szavazzanak az akkor még a legesélyesebbnek számító ellenzéki jelöltre, Mistríkre. Bár Menyhárt azzal indokolta döntését, hogy szavatolni kell, hogy egy demokratikus jobboldali jelölt is bejusson a második fordulóba, az sokakat meglephetett, hogy a politikus nem egy másik magyar induló, a Most-Híd párt élén álló Bugár Béla javára lépett vissza. Menyhárt azonban az Orbán-kormány szövetségesének számít, Bugár pedig közismerten nincsen jóban a budapesti kormánnyal. Menyhárt most azt nyilatkozta, Caputovát is jó jelöltnek tartja, mert ugyan baloldali és liberális, ám kész összefogni a konzervatívokkal és a kisebbségekkel a baloldali Smer ellen.

Zuzana Caputova

Wikipedia

Esélyesek és esélytelenek

A legesélyesebb jelöltek valamennyien EU-pártiak. Sefcovic, aki a moszkvai külügyi egyetemen, a Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében végzett diplomataként, s EU-bizottsági tagsága előtt számos nagykövetségen, majd Brüsszelben dolgozott, a szocialisták táborához tartozik, s egy ideig indulni akart az EU Bizottság elnöki tisztéért is, ám végül visszalépett, s a budapesti kormány egyik fő ellenségének számító Frans Timmermans mögé állt be.

Míg Sefcovic jól ismeri a politika világát, a fő ellenzéki jelötté előlépett Zuzana Caputová eddig ügyvédként, illetve civil szervezeti aktivistaként tevékenykedett, s a két éve alapított balliberális Progresszív Szlovákia társalapítójaként és alelnökeként váltott pályát. „Szlovákiának egy békés, nyugodt, emberi kapcsolatok megteremtésére alkalmas államfőre van szüksége. Nekem megvan ehhez a tehetségem, ezért indultam” – magyarázta tavaly Caputová, s hozzátette, a hazáját megrázó politikai botrányok után azon lesz, hogy visszahozza a politikába a tisztességet és becsületességet.

Az EU-szkeptikusok fő reménysége a Mistrík visszalépése miatt most már igazán nehéz helyzetbe került Stefan Harabin volna: a 61 éves legfelső bírósági tag – és egykori igazságügyi miniszter – keresztény hazafiként határozza meg magát. A jelenleg 12-15 százalékon álló Harabin azonnal eltörölné az Oroszország elleni EU-szankciókat, Kiskáról pedig azt ismételgette, hogy a külföldi hatalmakat kiszolgáló hazaáruló.

Ugyancsak EU-szkeptikus a selmecbányai régió volt kormányzója, Marian Kotleba, a szélsőjobboldali Mi Szlovákiánk Néppárt vezetője és parlamenti képviselője. Kotleba jelenleg nyolc százalékon áll, ám az elemzések szerint feljövőben van.

Bugár Béla és az általa alapított és vezetett Most-Híd párt tagja a kormánykoalíciónak. A parlamenti alelnöki tisztet is betöltő politikus népszerűségének sem tett jót a Kuciak-botrány, a választók úgy vélték, Bugár is beállt azok közé, akik megpróbálták a szőnyeg alá söpörni az ügyet. Bugárnak nagyon kevés esélye van a második fordulóba jutásra (oda az első forduló első két helyezettje kerül), többen úgy vélik, az új pártok, például a Progresszív Szlovákia színre lépése elsősorban a szlovák-magyar összefogást szorgalmazó Most-Híd támogatói bázisát gyengíti.

Bugár – állítják az elemzők – elsősorban azért indul, hogy megpróbálja helyreállítani a Smerrel való összefogás miatt megrendült párt népszerűségét, ám egyáltalán nem biztos, hogy ez sikerülni fog. Menyhárt jelenleg népszerűbb a szlovákiai magyar választók között, s a Most-Hídból az utóbbi hónapokban több ismert szlovák politikus is kilépett.

Bugár Béla

MTI / Krizsán Csaba

A főbb esélyesek mellett néhányan indulnak a futottak még kategóriában is. Például Milan Krajniak, a jobboldali Család Vagyunk (Sme Rodina) párt parlamenti képviselője, vagy Frantisek Miklosko, a szlovák parlament egykori kereszténydemokrata alelnöke.

Neves távolmaradók

Nem csak azok a politikusok érdekesek, akik indulnak, hanem azok is, akik annak ellenére nem szálltak be a versenybe, hogy esélyük lett volna a diadalra.

Egyikük éppen Kiska, aki egy mandátum letöltése után újra ringbe szállhatott volna, s a felmérések szerint lett is volna esélye a győzelemre. A független államfő azonban a jelek szerint egyrészt belefáradt az elnökösködésbe, másrészt úgy érezhette, hogy képtelen volt eleget tenni feladatának, a belpolitikai stabilitás megőrzésének.

Andrej Kiska szlovák államfő sajtótájékoztatót tart Ján Kuciak szlovák tényfeltáró újságíró meggyilkolásával kapcsolatban Pozsonyban 2018. március 4-én.

MTI / EPA / Jakub Gavlak

Ugyancsak meglepő volt, hogy nem indult Miroslav Lajcák külügyminiszter, aki valószínűleg nagy fölénnyel megnyerte volna a választást a Smernek. A politikus részben azzal magyarázta a távolmaradást, hogy nem akar részt venni a meglehetősen piszkos kampányban. A HVG értesülései szerint az is közrejátszott döntésében, hogy nemzetközi porondra is készül, szeretne bekerülni az EU Bizottságba.