Az indiai gép több másik repülővel együtt egy pakisztáni területen lévő „terrorista tábort” bombázott. A pakisztániak két gépet lelőttek, az egyik pilóta életét vesztette, a másik pedig fogságba került.

India és Pakisztán már két komoly háborút vívott a mindkét ország által magáénak követelt, ám csak részben birtokolt Kasmírért, most pedig egy újabb súlyos összecsapás fenyeget. A válság azért alakult ki, mert február 14-én a Pakisztán területét hátországként használó fegyveres csoport, a Dzsais-e Mohamed öngyilkos merényletben több mint negyven indiai katonát ölt meg Kasmír indiai részén. A csoport az indiai Kasmír „felszabadításáért” harcol, és az utóbbi években több gyilkos akciót hajtott végre indiai katonai célpontok ellen. Új-Delhi szerint Pakisztán semmit sem tesz az állítólag az al-Kaida terrorszervezettel is kapcsolatban álló csoport megfékezéséért, ezért India úgy véli, a mostani légi akció gyakorlatilag önvédelemnek tekinthető.

AFP / Farooq Naeem

Pakisztán viszont tagadja, hogy bármiféle iszlamista csoportot támogatna az ország,vagy India területén, ezért elfogadhatatlannak nevezte az szomszédos légierő támadását. Iszlámábádban azt is közölték, Pakisztán kész fellépni a Dzsais-e Mohamed ellen, ha cáfolhatatlan bizonyítékokat kap arra, hogy a csoport valóban részt vesz terrorista akciókban.

Nukleáris játszmák

Bár Indiában és Pakisztánban is azt állítják, még a válság elfajulása esetén is kizárt, hogy a konfrontáció atomháborúba torkollana, a magyarázkodás nem nyugtatja meg teljesen a térség többi államának vezetőit.  És maguk az érdekeltek sem nyugodtak. „Valamennyi háborúban szerepe lehet annak, hogy a résztvevők elszámítják magukat, és ezért senki sem tudhatja biztosan, hova vezethet a konfrontáció. Az első világháborúról azt gondolták, néhány hét alatt véget érhet, a harcok mégis évekig húzódtak. Washingtonban sem gondolták azt, hogy 17 évig tart majd a terrorizmus elleni háború.  Kérdem Indiától: azokkal a fegyverekkel, amivel ők, s mi is rendelkezünk, megengedhetjük magunknak, hogy elszámoljuk magunkat? Ha eszkalálódik a válság, sem én, sem pedig Narendra Modi indiai kormányfő nem lesz képes megállítani a folyamatokat” – mondta egyik beszédében Imran Khan pakisztáni kormányfő.

A szakértők szerint India és Pakisztán is mintegy 130-150 atomtöltettel rendelkezik, s mindkét országnak vannak olyan hordozóeszközei, amelyekkel megtámadhatja szomszédját.  Az elemzők szerint Pakisztán azért fejlesztette ki atomarzenálját, hogy képes legyen elrettenteni a gazdasági szempontból erősebb, és jóval nagyobb népességgel rendelkező Indiát egy hagyományos fegyverekkel végigharcolt háború megindításától. „A pakisztáni elrettentési doktrína lényege, hogy az ország aszimmetrikus módon vághat vissza Indiának, azaz még egy hagyományos fegyverekkel indított, korlátozott támadás esetén is valós az a fenyegetés, hogy Pakisztán taktikai atomfegyverek bevetésével válaszol” – idézte a DW német hírportál Gregory Koblentz amerikai elemzőt, aki szerint nagyon nagy veszélyt jelent a két ország katonai ereje közötti jelentős egyenlőtlenség.

Egy másik elemző, Michael Kugelman, a washingtoni Woodrow Wilson intézet szakértője szerint a helyzetet tovább rontja, hogy Pakisztán a hagyományos fegyverzetek minőségét illetően is jóval rosszabbul áll, mint a hadseregbe sokat invesztáló India. Az elemzők szerint az is veszélyes lehet, hogy egy háború esetén káosz alakul ki a két országban, s ilyen körülmények között a különféle terrorista csoportok könnyebben megszerezhetnek egy-egy atomtöltetet.

Zaklatott múlt és jelen

India és Pakisztán között egy pillanatra sem volt jó a kapcsolat azóta, hogy a britek asszisztálása mellett 1947-ben – főként vallási határok mentén – felosztották az indiai szubkontinest a többségében hindu Indiára, illetve a muszlim Pakisztánra. Az első kasmíri válság 1947-ben robbant ki, s 1965-ben újra összecsapott a két ország egymással. Közben 1962-ben Kína is beszállt a kasmíri játszmába, és elfoglalta a térség keleti szegletét. 1971-ben Kelet-Pakisztán miatt robbant ki egy újabb háború, s miután Pakisztán vereséget szenvedett, létrejött a független Banglades.

1972-ben India és Pakisztán kijelölte a ma is tiszteletben tartott kasmíri elválasztó vonalat, s arról is megállapodás született, hogy a felek tárgyalásokkal rendezik nézeteltéréseiket. 1999-ben újabb összetűzés robbant ki India és Pakisztán között, miután a Kasmír pakisztáni feléről indult fegyveresek rövid időre megszállták az indiai rész több stratégiai fontosságú pontját. Az indiai hadsereg visszaverte a támadást, és azzal vádolta Iszlámábádot, hogy az áll az akció mögött. 2003-ban Pakisztán és India újabb tűzszüneti megállapodást kötött, ám a feszültség továbbra is érezhető, s az iszlamista csoportok többsör is megtámadtak indiai célpontokat. 2016-ban, amikor 19 indiai katona halt meg egy terrorista támadásban, India a mostanihoz hasonló légitámadásokat hajtott végre pakisztáni területek ellen, ám akkor nem alakult ki tartós feszültség a két ország között.