„Milliók kényszerültek otthonuk elhagyására, sokakat megöltek, elraboltak, vagy börtönbe kerültek, s általános a diszkrimináció is – áll a jelentésben, amely azt is megállapítja, hogy Délkelet-Ázsiában és a Szahara alatti afrikai államokban a diszkrimináció mögött sokszor maguk az autoriter államok állnak. „A kényelmetlen igazság az, hogy a vallásukért üldözöttek túlnyomó többsége, mintegy 80 százaléka, keresztény” – idézte a jelentést a The Guardian című brit napilap.

A tanulmány külön-külön is foglalkozik egyes államokkal, az elemzők szerint Recep Tayyip Erdogan török államfő pártja is tevékeny részt vállal a keresztények elleni támadásokban.  Törökországban – áll a tanulmányban – a keresztényeket gyakran állambiztonsági fenyegetésként kezeli a hatalom, s gyakran úgy állítják be őket, mintha nem is valódi törökök, hanem nyugati kollaboránsok lennének. Jeremy Hunt szerint a tanulmány kijózanító hatású, különösen úgy, hogy azt az új-zélandi mecsetek, majd a Srí Lanka-i keresztény templomok elleni gyilkos támadások után hozták nyilvánosságra.

Hunt azt is hangsúlyozta, korábban London nem beszélteleget a keresztényüldözésről. „Valószínűleg azért óvakodtunk erről beszélni, mert keresztény ország vagyunk, viszont a múltban gyarmattartók voltunk, s ez sokszor nyugtalanságot okoz. De el kell ismernünk – s ezt a tanulmány tartalmát ellenőrző érsek, Philip Mountstephen is megerősítette – a keresztények számítanak a leginkább üldözött vallási csoportnak” – mondta a politikus. Azt is hangsúlyozta, hogy a közel-keleti országokban a keresztények a legszegényebb rétegekhez tartoznak, s a népeségen belüli arányok egy évszázad alatt húsz százalékról 5 százalékra esett. „Elaludtunk a vártán, s nem csak a jelentésnek, hanem a Srí Lanka-i mészárlásnak is ébresztő hatása van” – magyarázta Hunt. Brit források szerint a közel-keleti államokban jelenleg mintegy 15 millió keresztény él.

Hunt egyelőre csak az előzetes jelentést ismertette, a végleges tanulmány a nyárra készül el. Az elemzés szerint a keresztényüldözés mögött részben az áll, hogy a térségbeli államok politikai kudarcai miatt jó táptalajt találnak a szélsőséges vallási nézetek, miközben a térség államaiban nem erős a politikai intézményi rendszer. „A keresztényellenes gyűlöletbeszéd, különösen Iránban és Szaúd-Arábiában megjelent az állami médiában, illetve a vallási vezetők szótárában, s ennek az eredménye, hogy a keresztények nincsenek biztonságban, s hogy növekszik a velük szemben tanúsított türelmetlenség” – áll a tanulmányban.