Bár az orosz hatóságok végig ködösítettek, szakértők szerint csakis a Majak nukleáris létesítményből jöhetett a két éve mindent beborító sugárzás. De közben egy szibériai vegyi üzemben környezeti katasztrófa fenyeget.
Német és osztrák tudósok kétéves kutatómunkával egyértelműen meghatározták, honnan származott az a radioaktív szennyezés, amely 2017-ben haladt végig Európa fölött. A sugárzási szint emelkedéséért az oroszországi Majak nevű atomlétesítmény volt felelős, ám a moszkvai illetékesek a mai napig tagadják, hogy az országnak közel lenne az incidenshez. A főként a használt fűtőelemek újrahasznosításával foglalkozó Majak először 1957-ben vált hírhedtté, amikor súlyos baleset történt az üzemben. Közben kiderült, egy másik oroszországi környezeti katasztrófa is fenyeget.
A 2017-es szennyezést elsőként olasz tudósok vették észre az év októberében: a szivárgás során százszor nagyobb volt az európai légtérben mért radioaktivitás, mint a 2011-es fukusimai atomerőmű-baleset utáni hetekben. Az olaszok a ruténium 106-os izotópját észlelték, s hamarosan a többi európai intézet is megerősítette a radioaktivitás szintjének az emelkedését. A szivárgás ugyanakkor nem jelentett közvetlen veszélyt Európára nézve, viszont okozhatott gondokat a létesítmény közelében.
Egy párizsi intézet hamarosan megállapította, hogy a szivárgás a Volga és az Urál hegység közötti térségből származik – itt van a Majak is – ám az orosz illetékesek azonnal cáfolták, hogy onnan jött volna a ruténium. Azt állították, a radioaktivitás szintjének emelkedését egy olyan műhold okozhatta, amelynek hajtóműve sugárzó anyagokat tartalmazott, s a légkörbe való visszatérés során dezintegrálódott.
Az orosz magyarázatok ugyan nem győztek meg senkit, ám két évig kellett várni a megalapozott bizonyítékok napvilágra kerüléséig. A hannoveri Leibnitz Intézet tudósa, Georg Steinhauser szerint ugyan minden évben észlel az intézet kisebb szivárgásokat, ám a 2017-es különleges volt, és valóban veszélyt jelenthetett a közelben lévő területeken élőkre. Steinhauser ezért úgy döntött, hannoveri és bécsi kollégáival részletesen elemzi az európai megfigyelőállomásokról érkezett mintegy 1300 mérési eredményt. „Kiderült, a légköri sugárzási szint Európában 30-100-szorosa volt a fukusimainak” – mondta Steinhauser.
A mérések alapján az is hamar kiderült, azok az állítások sem lehetnek igazak, amelyek szerint a szivárgás forrása valahol Romániában volt. A hannoveriek végül egyértelműen megállapították, hogy a sugárzás csak a Majakból származhatott. Azt is feltárták, hogy miért pont ruténiumot észleltek. „Ha reaktorbaleset történt volna, akkor sokféle radioaktív elem került volna a légkörbe” – mondta Steinhauser, aki hozzátette: megtudták, hogy a szivárgás idején egy olasz megrendelő cérium-144-es izotópot rendelt a Majaktól. „Több jel mutat arra, hogy a ruténium-106-os kapcsolatba hozható ezzel a rendeléssel” – magyarázta a német tudós.
A rutinium-106-s izotópot „barátságosnak” tartják a szakemberek, ennek egyik oka, hogy felezési ideje viszonylag rövid, 374 nap.
Az 1957-es Majak-baleset a világ 2-3. legsúlyosabb atomincidense volt: egy plutóniumot tartalmazó oldatot tároló üst robbant fel, s jelentős mennyiségű sugárzás jutott a környezetbe.
Közben orosz kormányilletékesek arra figyelmeztettek, hogy az 1986-os csernobilihez hasonló környezeti katasztrófát okozhat egy magára hagyott szibériai vegyi üzem. Az Irkutszkhoz közeli Uszoljehimprom üzemben klórt és egyéb veszélyes anyagokat gyártottak, ám a cég 2017-ben csődbe került, s úgy fejezték be a termelést, hogy nem helyezték biztonságba a telepen lévő vegyi anyagokat. Az orosz hivatalok szerint a gyárban nyomás alatt lévő hordókban tárolt vegyi anyagok bármelyik pillanatban kijuthatnak a szabadba, s beszennyezhetik az egyik legnagyobb szibériai folyót, az Angarát.
Szvetlana Rogyionova, az orosz környezetvédelmi hivatal vezetője szerint nagyon gyorsan kellene cselekedni. „Már gyakorlatilag most is környezeti tragédiával állunk szemben, akár egy ökológiai Csernobil is bekövetkezhet” – magyarázta Rogyionova. A hivatalvezető szerint senki sem tudja pontosan, milyen anyagok vannak a gyár területén, csak annyit állapítottak meg, hogy egyebek mellett higanyszármazékok és fáradtolaj található a tárolókban.
(Kiemelt képünkön az uráli Cseljabinszk közelében lévő Majak üzem azon része látható, amelyben manipulátorokkal mozgatják az elhasznált erősen sugárzó fűtőelemeket, 2011-ben. Fotó: AFP / Sputnik / Aleksandr Kondratuk)
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
