Boris Johnson arra hivatkozva függesztette fel a parlament munkáját, hogy új ülésszakot akar kezdeni, ahol fontos reformokat kíván majd bejelenteni. Kevesen hitték el azonban, hogy a valódi cél nem annak megelőzése volt, hogy törvényhozás valamilyen módon megakadályozza a kemény Brexitet. A brit kormányfő ugyanis azt szorgalmazza, hogy amennyiben nem születik új alku október 31-éig Brüsszel és London között Nagy-Britannia EU-tagságának új feltételeiről, akkor a szigetország megállapodás nélkül lépjen ki az unióból. A törvényhozási munka öthetes felfüggesztése pedig azt jelentette, hogy október vége előtt a képviselőknek alig lett volna alkalmuk bármivel is keresztbe tenni Johnsonnak.

Jött azonban a keddi ítélet, és minden borul. Brenda Marjoire Hale, a legfelső bíróság elnöke azzal indokolta a testület döntését, hogy Johnson lépése nagyon súlyosan érintette a demokrácia alapjait, mert érdemi indok nélkül megakadályozta a parlamentet az alkotmányban megszabott kötelessége ellátásában.

AFP / UK Supreme Court

Teljes érvénytelenítés

A bírósági döntés azt jelenti, hogy törvényi értelemben a parlament munkáját egy pillanatra sem függesztették fel, és a képviselők szerdán úgy folytatják munkájukat, mintha a kormányfő nem hozott volna ilyen döntést. Mivel a bíróság határozata meglepően egyértelmű és kemény volt - világosan kimondta, hogy a kormányfőnek nem volt joga a felfüggesztésre és a döntés így érvénytelen -, londoni elemzők szerint Johnson legfeljebb azzal próbálkozhat meg, hogy 4-5 napos felfüggesztést kérjen a királynő hagyományos parlamenti beszéde előtti napokban. Ez viszont nem lesz elégséges ahhoz, hogy kivonja a vele igencsak ellenségesen viselkedő törvényhozókat a már évek óta tartó Brexit-saga újabb fejezetéből.

AFP / Dinendra Haira

Az ítélet az eddigi legjobb példája annak, hogy a független bírók miként tudják megállítani a törvénytelenséget elkövető kormányt. "Bármilyen hatalmas és erős lehetsz, a törvény még akkor is fölötted áll, ha te vagy a miniszterelnök. Nehéz túlbecsülni a mai döntés politikai súlyát” - írta elemzésében a BBC jogi ügyekkel foglalkozó tudósítója, Clive Coleman.

Miután Johnson az utóbbi hetekben több fontos szavazáson is alulmaradt - például nem sikerült elérnie az előrehozott választások kiírását -, a törvényhozásban pedig a kormány elvesztette többségét, egyre több politikus, illetve parlamenti képviselő szorgalmazza a csak két hónapja hivatalba lépett miniszterelnök lemondását. Ian Murray skóciai munkáspárti képviselő - aki egyike volt azoknak, akik Skóciából is kezdeményezték Johnson döntésének megvizsgálását - történelminek nevezte a kormányfő kudarcát, és közölte, Johnsonnak már csak a lemondás marad lehetőségként. Egy walesi képviselő, Liz Saville Roberts szerint Johnsonnak már csak azért is mennie kell, mert úgy viselkedett, mint egy diktátor: le akarja építeni a demokráciát, hogy elejét vegye a számonkérésnek. Johnson távozását követelik azok a tüntetők is, akik az eső ellenére ezerszámra gyűltek össze a parlament környékén, hogy üdvözöljék a legfelső bíróság határozatát.

MTI / EPA / Neil Hall

Bár sokan akarják Johnson távozását, a The Guardian című brit lap elemzése szerint aligha valószínű, hogy néhány napon belül bizalmatlansági indítványt nyújtanának be kormányfő ellen. A lap szerint akkor kerülhet a ház elé ilyen indítvány, ha az ellenzéki Munkáspárt vezére, Jeremy Corbyn úgy véli, Johnson megbuktatása után jó esélye lenne, hogy megszavazzák az általa vezetett munkáspárti kormányt a képviselők. “Erre alig van esély, a másik alternatíva pedig a csak 2022-ben esedékes választások előrehozatala lenne, ezt pedig a munkáspártiak nem támogatják” - írta a The Guardian

Az újabb súlyos kudarc ellenére a New Yorkban tartózkodó kormányfő harci szelleme rendületlennek tűnik. “Tiszteletben tartom a bírósági döntést, de egyáltalán nem értek egyet vele” - mondta, s azt is hangsúlyozta, hogy ugyan a határozat megnehezíti célja elérését, még vannak ötletei, miként tudja elérni azt, amit akar, azaz az unióból való, újabb halasztás nélküli kilépést. Részleteket azonban nem árult el, így azt sem tudni, újra szorgalmazza-e majd a törvényhozás munkájának akár csak néhány napos felfüggesztését.

AFP / Ludovic Marin

Szerinte még bonyolultabbá teszi a helyzetet, hogy sok képviselő nem akarja a kilépést. “Nagyon sokan vannak, akik nem akarják elhagyni az EU-t. És van most egy parlamentünk, amelyet nem lehet felfüggeszteni, de előrehozott választásokat sem akar: valahogy meg kell oldanunk ezt a helyzetet” - mondta, és hozzátette: még mindig bízik abban, hogy sikerül október vége előtt megállapodnia az EU-val. Azt is közölte, korábban elindul New Yorkból Londonban, hogy jelen legyen a parlament szerdai ülésén.

A legfelső bírósági döntés után gyakorlatilag ugyanaz a helyzet, mint a Johnson előtti kormányfő, Theresa May kormányzásának utolsó hónapjaiban volt: ha október 19-éig nem sikerül megállapodni Brüsszellel, s a törvényhozók nem mondanak igent a megállapodás nélküli kilépésre, akkor a közelmúltban elfogadott, Hilary Benn által kezdeményezett törvény szerint Londonnak ismét halasztást kell kérnie az EU-tól. Elemzők szerint ugyan Brüsszel nem akarja újra tárgyalni a kilépési megállapodást, ám arra hajlandó, hogy újabb halasztást adjon a briteknek. Az újabb határidő 2020 január 31-e lehet.