Tengeralattjáróról is indítható ballisztikus rakétát tesztelt Észak-Korea, ezzel Phenjan újabb lépést tett atomarzenálja fejlesztése érdekében: jelentősen megnő az észak-koreai tömegpusztító fegyverek hatótávolsága, hiszen a tengeralattjárók a kiszemelt célpont közelébe lopakodhatnak.

MTI EPA / KCNA

Az atomtöltet hordozására is képes új rakétát egy tengeri platformról indították, phenjani közlések szerint az eszközt tengeralattjárókra telepíthetik, így az ázsiai ország már nem csak a saját területéről lehet képes kilőni tömegpusztító fegyvereket. Dél-Koreában is nyomon követték a rakéta útját, Szöul szerint a rakéta 910 kilométeres magasságba emelkedett és 450 kilométer tett meg, mielőtt belezuhant volna a Japán-tenger vízébe. A BBC beszámolója szerint ha alacsonyabb szögben lövik ki a rakétát, az 1900 kilométerre juthatott volna el. Ehhez kell hozzáadni azt a hétezer kilométert, amely az észak-koreai haderőben jelenleg hadrendben álló Romeo-osztályú tengeralattjárók hatótávolsága. Ezt pedig azt jelenti, hogy

a rakétát hordozó tengeralattjáró egy irányban akár 14 ezer kilométert is képes megtenni, azaz eljuthat Hawaii közelébe is.

A Romeo-osztály tagjai ugyanakkor dízel meghajtásúak, így a nagy zaj miatt viszonylag könnyű őket szonárokkal érzékelni.

Gondos időzítés

Az észak-koreai KCNA hírügynökség azt közölte, hogy most egy Pukguksong-3 típusú rakétát lőttek ki magas szögben, s a kísérlet célja az volt, hogy teszteljék az ország mennyire képes az önvédelemre és a külső fenyegetések elhárítására. Szokatlan módon viszont a KCNA nem közölt olyan fényképet, amely szerint az észak-koreai vezető, Kim Dzsong Un szokásához hűen személyesen is megfigyelte volna az indítást. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy az indítás pillanatában a rakéta a víz alatt volt-e vagy sem, az amerikai források szerint valójában egy hajóról lőtték fel a rakétát, s így nem bizonyosodott be, hogy valóban sikeresen telepíthető az eszköz a tengeralattjárókra is.

Kim Dzson Un egy korábbi rakétakilővésen

AFP

A teszt előtt néhány órával Phenjanban azt is bejelentették, hogy hamarosan újraindulnak az USA-val kezdett, Hanoiban rendezett februári Trump-Kim Dzsong Un csúcstalálkozó kudarca után felfüggesztett nukleáris leszerelési tárgyalások. A szakértők szerint az időzítés nem volt véletlen. “Észak-Korea még a tárgyalások megkezdése előtt világosság akarja tenni álláspontját” - idézte az AFP francia hírügynökség Harry Kazianist. Az amerikai elemző szerint Phenjan célja, hogy arra kényszerítse az USA-t, szakítson azon álláspontjával, amely szerint csak akkor oldják fel a Phenjan elleni szankciókat, ha már véglegesen befejeződött az ország nukleáris eszközeinek a leszerelése.

Trump megint hallgat

Úgy tűnik, hogy a taktika működik, legalábbis erre utal az, hogy a BBC értesülései szerint Donald Trump amerikai elnök hajlik arra, hogy 36 hónapra felfüggesszék a textil- és szénexportra vonatkozó exporttilalmat, ha Kim Dzsong Un bezárja a legfontosabb észak-koreai nukleáris létesítményeket. Állítólag Phenjan arra számít, hogy a különféle bel- és nemzetközi politikai botrányok miatt Trump meggyengült, s ezért könnyebb lesz tőle olyan kompromisszumokat kicsikarni, amelyek után úgy tehet, mintha komoly külpolitikai diadalt ért volna el.

Brendan Smialowski / AFP

Furcsa módon Trump, aki már többször is találkozott Kim Dzsong Unnal, s meg is dícsérte az észak-koreai diktátort, egyelőre nem szólalt meg. Igaz nagyjából ez volt a helyzet az idei korábbi észak-koreai tesztek után is: Phenjan az idén tíz fegyverkísérletet hajtott végre rövid távolságú rakétákkal, ám Washington leginkább hallgatott. Az elemzők szerint egyébként a legújabb kísérlet is azt mutatja, nem nagyon működik Trump “csak előadás, semmi eredmény” taktikája.

John Bolton, Trump elnök három héttel ezelőtt távozott nemzetbiztonsági tanácsadója szerint nagyon nehéz, sőt szinte lehetetlen lesz rábírni Észak-Koreát arra, hogy önként lemondjon atomfegyvereinek fejlesztéséről. “Mindent meg fognak tenni, hogy megtartsák a rakétáikat” – mondta a volt nemzetbiztonsági tanácsadó.