A hatóságok több ezer turistát szólítottak fel, hogy azonnal hagyják el Ausztrália keleti partvidékét, ahol az előrejelzések szerint újabb hőhullám várható, s emiatt új bozóttüzek keletkezhetnek. Új-Dél-Walesben rendkívüli állapotot hirdettek, így a hatóságoknak joguk van arra, hogy akár erőszakkal evakuálják a veszélyben lévő területeken élőket.

Erre szükség is lehet, az eddigi halálos áldozatok többsége olyanok közül került ki, akik nem voltak hajlandóak elhagyni ingatlanjukat, és megpróbálták megvédeni értékeiket a tűztől. A lángok sokszor hatalmas sebességgel terjednek, s több helyen alakultak ki tűzviharok, amelyek nem hagynak esélyt a túlélésre. A hét végén úgy halt meg például egy önkéntes tűzoltó, hogy a tűz által keltett szélvihar felborította a járművét.

AFP / Peter Parks

Kötelező kitelepítések

Az Új-Dél-Wales és Victoria állam határán lévő térségekben kihirdetett kitelepítés már meg is indult, s annyian keltek útra, hogy az utakon torlódás alakult ki. „A mostani az eddig legnagyobb kitelepítés ebben a térségben. Kérek mindenkit, hogy legyen türelmes, a segítség mindenképpen megérkezik” – üzente Scott Morrison kormányfő. Sokan vannak, akiket hajókkal menekítenek ki a tűz által fenyegetett területekről, Mallacoota városából például százakat vittek el a hadsereg hajói.

A helyiek hangulatát jól jellemzi, hogy az egyik, tűz által elpusztított városka, Cobargo lakói gyakorlatilag elzavarták az őket meglátogató Scott Morrison miniszterelnököt. "Egyetlen szavazatot sem fogsz itt kapni, végetek van" – vetette oda egy férfi a kormányfőnek, míg egy asszony azt kérdezte, mi lesz a halottak családtagjaival, illetve azokkal, akiknek már nincs hol lakniuk. Scott az ellenséges fogadtatás hatására úgy döntött, gyorsan elhagyja a települést.

Bár a mostani bozóttüzek egyelőre sem az áldozatok számát, sem pedig az érintett terület nagyságát illetően nem számítanak rekordnak, a szakértők azt hangsúlyozzák, a neheze még hátra van, hiszen a legnagyobb meleg és szárazság februárban várható. Az eddigi szomorú csúcsok is többségében februárra estek.

AFP / Peter Parks

Szomorú történelem

Az első igazán komoly bozóttüzet 1851 februárjában jegyezték fel, akkor a mai Victoria állam területén néhány nap alatt ötmillió hektár égett le, a lángokban 12 ember halt meg és egymillió birka pusztult el. A tűz olyan kiterjedt pusztítást végzett, hogy a parttól harminc kilométerre lévő hajók is megrongálódtak a fedélzetre hulló parázstól.

Több mint száz évvel később, 1967 februárjában, a Fekete Kedden Tasmániában 110 helyen csaptak fel a lángok, amelyek végül 62 emberéletet oltottak ki, s 1300 épületet semmisítettek meg. A legnagyobb kiterjedésű bozóttüzek 1974-1975 nyarán pusztítottak, ekkor ugyan csak hárman haltak meg, viszont az ország területének 15 százaléka égett le. A legtöbben viszont 2009. február 7-én, a Fekete Szombaton vesztették életüket, akkor 24 óra legforgása alatt Victoria államban 173-an haltak tűzhalált.

1967

Wikipedia

A füst már 2000 kilométerre is elért

Idén is komoly pusztítás várható, az előrejelzések szerint februárban több napig is lehet ötven Celsius-foknál magasabb csúcshőmérséklet, s Ausztrália nagy területeire jósolnak a meteorológusok kiterjedt szárazságot. A forróság most is komoly, az ország valamennyi államában negyven fok fölött vannak a napi csúcsok, s keleten 43-44 fokot is mérnek. Új-Dél-Walesben jelenleg száz, Victoria államban pedig mintegy 30, egymástól különálló tűz ég. A természeti csapás kiterjedését mutatja, hogy az ausztrál tüzek füstje már elérte a kétezer kilométerre lévő Új-Zélandot is, amelynek nyugati oldala lassan sárga füstbe burkolódzik.

A lassan magyarországnyi területen pusztító lángok okozta károk már most is hatalmasak. Csak Sydney városában naponta 10 milliárd forintnak megfelelő kár keletkezik a tüzek, illetve a füst következtében: a természeti csapás miatt üzletek százai nem nyitnak ki – hiszen a füst miatt senki sem látogat a negyedbe – s komoly egészségügyi következményeket is okoznak a légutakba kerülő korom és porszemcsék.

Canberrában, a fővárosban egyes szennyezőanyagokból az egészségügyi határérték 11-szeresét mérik, Sydneyben pedig már harminc napja folyamatosan rossz a levegőminőség. Ennek ellenére – némi vita után – Sydneyben megtartották a hagyományos újévi tűzijátékot, Canberrában viszont úgy döntöttek, lemondják a show-t, mert az tovább növeli a tűzveszélyt.

Tömegesen pusztulnak az állatok is, becslések szerint már mintegy félmilliárd állatot ölt meg a tűzvész. Új-Dél-Walesben már kipusztult a teljes, nyolcezresre becsült koalaállomány, s Victoria és Queensland államokban is száz számra pusztulnak az erszényes állatok.

AFP / Saeed Khan

Milliárdos károk

A végösszeg várhatóan sokmilliárd dollárt tesz majd ki, a 2009-es tűzvész önmagában 4,4 milliárd dolláros (1 ausztrál dollár = 206 HUF) kárt okozott. A Deloitte tanácsadó cég becslései szerint az egyre gyakoribbá váló tűzvészek Ausztráliában 2050-re átlagosan évi 39 milliárd amerikai dolláros kárt okoznak majd. S ebben nincs benne a turisták elmaradása okozta veszteség, pedig Új-Dél-Walesbe és Victoriába a korábbinál jóval kevesebb külföldi vendég érkezik.

Open – zárva?

A tűzvész hatással lehet a január 20-án kezdődő tenisz Grand Slam tornára, a melbourne-i Australian Openre is. A bozóttüzek ugyanis az óév utolsó napjaiban elérték a várost, s a lángok olyan gyorsan érkeztek, hogy a hatóságok közölték három északi negyed lakóival: már túl késő menekülni, ezért az a legjobb, ha mindenki bezárkózva próbálja meg átvészelni a természeti csapást.

A levegő minősége Melbourne-ben igencsak változó, péntek délutánra jelentős romlás várható, ám később – legalábbis a most érvényes előrejelzés szerint – javulásra lehet számítani. Az Australian Opent Melbourne déli részében, a Melbourne Parkban rendezik meg, s egyelőre még megjósolni sem lehet, mennyire zavarhatja a játékosokat a légszennyezés.