Minden rendben lesz
Annyi baljós hír van manapság, hogy mindenki vár valami jobbra, biztatóra. Így vagyunk ezzel mi is: nem dobja fel sem a home office-ban, sem a szerkesztőségben ülő újságírót a helyzet, amikor jóformán csak bajokról szóló információkat kap. Pedig van azért olyan is, aminek örülni lehet, ami megnevettet, vannak remek kezdeményezések, példaértékű kiállások. Ezeket gyűjtjük ebben a cikksorozatban.
Péter Londonban él. Magyarországon tanári diplomát szerzett, de nem tudott elhelyezkedni a szakmájában, így inkább az emigráció mellett döntött. Angliában először mezőgazdasági idénymunkásként dolgozott, majd kitanulta a pék mesterséget, azóta kenyereket süt. “Kezdetben nagyon nehezen ment a beilleszkedés, sok beszólást kaptam, hogy én vagyok a migráns” – mondta Péter lapunknak. De amióta a koronavírus idején is nap mint nap bemegy és süti a kenyereket, megváltozott a britek hozzáállása.
“Elsírtam magam, amikor engem is megtapsoltak az ablakokból, és hősnek tartanak. Pedig én csak dolgozom.” Nem szeretne hazajönni, tanári diplomája csak porosodik parányi albérletében, de megtalálta önmagát mint pék. “Csak legyen vége ennek a vírusnak és újra normálisan lehessen élni.” Ő maga azonban nem fél, védőfelszerelésben dolgozik és aki tüneteket produkál, azonnal tesztelik.
Nagy-Britannia az utolsó európai országok közé tartozott, akik utazási korlátozásokat és további rendkívüli intézkedéseket vezettek be. A sokáig a nyájimmunitás stratégiában bízó brit kormány végül március 24-étől elrendelte, hogy az emberek csak a legszükségesebb esetekben hagyhatják el otthonaikat, és bevezettek egy sor egyéb korlátozást.
Kisvárosi hangulat
Gergely egy londoni borkereskedő cégnél dolgozik, és London déli részén, a Crystal Palace városrészben él, ahonnan rálátni a városra. “A mindig sűrű levegő a szokásoshoz képest sokkal tisztább, hihetetlenül kontúros a kilátás.” A város pedig nyugodtabb, repülők alig vannak az égen, pedig korábban bármikor felpillantott, 1-2-t biztos lehetett látni. “Megszűnt az állandó zúgás, nyugodt, békés vidéki kisváros hangulatát árasztja Londonnak ez a része. Minden csendes, olyan érzés, mint a 2018-as angol-horvát vébé elődöntő idején.”
A vírushelyzet Nagy-Britanniában is mindenkit érint, és Gergely úgy érzi, sokat segíthet a korábbi törések (brexiterek-maradók, idősek-fiatalok) mentén felszabdalt társadalom összetartásán. Az összefogás érezhető: két nap alatt 750 ezer önkéntes jelentkezett az NHS (a brit állami egészségügyi szolgáltató) felhívására. Az NHS egy mobilapplikációt is fejlesztett, aminek a segítségével mindenki hasznossá tudja tenni magát. Még a hatósági karanténban ülők is jelentkezhetnek telefonos szolgálatra, hogy végighívogassák a környéken lakó rászorulókat, szükségük van-e segítségre.
Jól jött a brexit-prepperség
A boltokat a karantén-szerű állapot bevezetésekor ott is lerabolták, de nekik szerencséjük volt, mert a brexit okozta bizonytalanság miatt eleve volt otthon tartós élelmiszer. “Brexit-prepperként nem ért váratlanul a dolog, eleve nagy tételben készleteztünk, de volt pár dolog, amiből éppen akkor fogytunk ki, ez okozott egy kis izgalmat” – mondta. Ezt azonban meg tudták oldani, elég volt a nagy bevásárlóközpontok helyett a különböző bevándorlók – koreaiak, törökök – üzemeltette kisebb boltokba menni, ahol mindig volt áru.
Tömegközlekedésre azóta nem szálltak, ahogy életbe léptek a járványügyi korlátozások, a legtávolabbra 40 percre sétáltak el otthonuktól, mert kocsijuk nincs. Szerinte az emberek többsége fegyelmezetten be is tartja a korlátozásokat.
Napi ritmusukat a kollégákkal délelőttönként tartott online értekezlet adja. Ez részben a társadalmi élete is – “a család távol van, a kollégák és barátok jelentenek erős hálót” –, de arra is jó, “hogy ha újraindulnak a dolgok, tudjuk hányadán állunk a céggel”.
Padlóra került a vendéglátás
Szerinte Londonban, ami az egyik legfontosabb gasztroközpont a világban –, az éttermek viszonylag alacsony haszonkulccsal üzemelnek, és kevés tartalékuk van.
A Boris Johnson miniszterelnök és Rishi Sunak brit pénzügyminiszter által fémjelzett gazdasági segélycsomag – aminek része, hogy az állam állja a dolgozók fizetésének 80 százalékát – az emberségről is szól – vélte. A segélycsomag lényege, hogy azoknak a munkaadóknak, akik vállalják, hogy nem bocsátják el az embereket, havi 2500 fontos (960 ezer forint) munkabérig megtérítik a dolgozók bérének egy részét. “Alighanem rájöttek a 2008-as válság után, hogy célszerű az embereket is megóvni, nem csak a cégeket.” Az már kérdés, hogy meddig tart ki az állami pénz.
A mindennapi életre ugyanakkor érdekes hatással lett, hogy sok éttermektől függő – azokat élelmiszerrel, alapanyagokkal, zöldségekkel, gyümölcsökkel, italokkal – ellátó beszállító kezdte kétségbeesetten átcsatornázni az áruját a házhozszállításba. “Így most olcsón lehet például nagyon jó minőségű zöldségekhez jutni, és a küszöbödre teszik az egész heti adagot.”
Őt azonban most leginkább születendő gyermeke foglalkoztatja, akit pár hét múlvára várnak. Az orvosi kontroll a járványhelyzetben is működik. “Természetes, hogy az erőforrások javát a vírus elleni küzdelemre fordítják, de ez nem jelenti azt, hogy más területeken összeomlana a rendszer.”
Alapvetően optimistán tekint előre, és nem tervez azonnali hazaköltözést. “Ha vége lesz az egésznek, biztos mindenki inni akar majd rá egyet, és várhatóan pont a rozé-szezonban leszünk” – szól ki belőle a borkereskedő.
