A határozat az után született, hogy az EU-s testület a közelmúltban felkérte Varsót a fegyelmi tanács munkájának a felfüggesztésére, ám Lengyelország nem teljesítette a kérést. A vitatott státusú tanács feladata az, hogy eljárjon a legfelső bíróság tagjainak fegyelmi ügyeiben, illetve, hogy a fellebbezés megvizsgálásával végleges döntést hozzon az ország többi bíráját érintő hasonló ügyekben.

Az ECJ szerint a fegyelmi tanács tagjainak a kiválasztási módja – a tagokat a parlament által megválasztott Nemzeti Bírói Tanács jelöli ki – nem szavatolja a testület függetlenségét. Ez pedig a bírálók szerint lehetővé teszi, hogy a kormányzat megbüntesse azokat a bírókat, akik a hatalomnak nem tetsző döntéseket hoznak. A fegyelmi tanács létrehozásáról Varsó 2017-ben döntött, az Európai Bizottság fordult az ECJ-hez. A bizottság úgy véli a konzervatív Jog és Igazságosság vezette kormány ezen és több más döntésével helyrehozhatatlan károkat okoz a lengyel jogállamoságnak és igazságszolgáltatási rendszernek.

A mostani döntés értelmében a felfüggesztés addig tart, amíg az ECJ részletesen meg nem vizsgálja, hogy a tanács a törvényeknek megfelelően valóban politikai befolyástól függetlenül működik-e.

Brüsszel egyébként azt is kifogásolja, hogy a koronavírus-járvány okozta veszélyhelyzetre hivatkozva Andrzej Duda elnök azt javasolta, hogy postai szavazással oldják meg a május 10-re kiírt államfőválasztást. A bírálók szerint ugyanis ez a döntés alkotmányellenes.