Javaslatcsomagot adott ki az Európa Tanács főtitkára, Marija Pejcinovic Buric az európai kormányok számára, miként tartsák tiszteletben az emberi jogokat, a demokráciát és a jogállamiságot a koronavírus-járvány idején. A dokumentumot kedden elküldték az Európa Tanács mind a 47 tagállama számára.

„A tagállamaink előtt álló legfontosabb társadalmi, politikai és jogi kihívás az lesz, hogy képesek-e hatékonyan reagálni a krízisre, miközben biztosítják, hogy az általuk hozott intézkedések ne veszélyeztessék az olyan alapvető európai értékeket, mint az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság

- írta Buric.

A dokumentumban hangsúlyozzák, a jogállamiság elvének még vészhelyzetben is érvényesülnie kell.

Az április 7-én kelt nyilatkozatban kitérnek a rendkívüli intézkedések időtartamára is. Az Európa Tanács szerint minden intézkedés megindokolható, amennyiben igazodik a hatályos törvényekhez és határozott időtartamra szól, a rendkívüli veszélyhezet fenntartásának szükségességét pedig mindig felül kell vizsgálnia a parlamentnek.

Az Európa Tanács álláspontja szerint rendkívüli állapotban nem csak a kormány törvényhozási hatalmát kell korlátozni a vészhelyzet időtartamára, de a vészhelyzet idején elfogadott bármely jogszabályra is egyértelmű határidőket kell meghatározni.

A kormányoknak a rendkívüli rendeletek kiadására vonatkozó hatásköre nem vezethet a korlátozás nélküli felhatalmazáshoz, a válság miatt szükség ugyan lehet viszonylag széles jogalkotási küldöttségekre, de úgy, hogy ne legyen lehetőség a visszaélésekre.

Bár a dokumentumban nem írják le Magyarország nevét, könnyen kitalálható, hogy a magyar kormánynak is címezték ezeket a sorokat. Korábban Marija Pejcinovic Buric és Orbán Viktor levélben is vitatkozott a parlament által március 30-án elfogadtott magyar felhatalmazási törvényről, amely alapján a kormányfő a veszélyhelyzet időtartama alatt, határozatlan ideig irányíthatja rendeletekkel az országot.

Korábban ugyancsak sejthető volt az utalás Magyarországnak abban a tizenhárom európai uniós tagország kormánya által közösen aláírt nyilatkozatban, amelyben azt kérték Európai Bizottságtól, hogy vizsgálja meg azokat a rendkívüli lépéseket, amelyeket az országok hoznak a koronavírus elleni küzdelem jegyében. Meglepő módon végül a magyar kormány is aláírta a nyilatkozatot.

Az Európa Tanács most is hangsúlyozta a véleménynyilvánítás, illetve a média szabadságának fontosságát, valamint az információhoz való jogot. A dokumentum szerint az újságírók szerepe kulcsfontosságú a koronavírus-járvány közepette.

Ez szintén utalás lehet a magyar kormánynak, hisz a felhatalmatási törvény a magyar újságírók munkáját is korlátozhatja, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége szerint a jogszabály a valóság bemutatásáért is büntetheti az újságírókat. A törvény szerint "aki nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

Az Európa Tanács dokumentuma kiemeli, hogy rendkívüli helyzetben még inkább fontos a kisebbségek és a sokszínűség védelme. A jelenlegi helyzetben kiemelten lényeges, hogy ne érvényesüljön a megkülönböztetés elve, például a bevándorlók, a romák, vagy az LMBTI közösségek esetében.

Az Európai Unió már akkor kifejezte aggályait, amikor benyújtották a felhatalmazási törvényt. A szervezet március 24-én kritizálta a magyar kormány COVID-19 járvány miatt tett rendkívüli intézkedéseit.

A közleményük szerint a tagállamok még nehéz időszakban is felelősséggel tartoznak az alapvető jogok, a jogállamiság és a demokratikus jogok tiszteletben tartásáért és védelméért, Magyarország viszont nem tartja tiszteletben az uniós alapértékeket.

Még aznap Marija Pejcinovic Buric is írt egy levelet, amelyben szintén megjegyezte, hogy egy pontosan meg nem határozott és ellenőrzések nélküli vészhelyzet nem garantálja a demokrácia alapelveinek tiszteletben tartását, hangsúlyozta, hogy az alapvető emberi jogokat korlátozó sürgősségi intézkedések szigorúan arányosak legyenek a leküzdeni kívánt fenyegetéssel.

Orbán Viktor válaszlevélben reagált. A magyar miniszterelnök azt kérte a főtitkártól, hogy "legyen szíves tanulmányozni az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslat pontos szövegét, valamint vizsgálja meg más államok hasonló jogi gyakorlatát is.

Ha Ön nem képes segíteni nekünk a jelenlegi válsághelyzetben, kérem, legalább tartózkodjon a védelmi erőfeszítéseink akadályozásától

- írta Orbán.

A magyar kormány március 23-án, hétfőn a sürgős, kivételes eljárásban benyújtott egy törvénytervezetet, ami felhatalmazná a kormányt arra, hogy az országot rendeletekkel irányítsa a veszélyhelyzet időtartama alatt. Elsőre ugyan elbukott Orbán Viktor terve, de csak mert annak gyorsabb elfogadásához négyötödös többséggel kellett volna eltérni a házszabálytól, de az ellenzék ehhez nem járult hozzá. A Fidesz-KDNP kormány a következő héten a kétharmados többségét kihasználva már elfogadta azt.