Az amerikai kormány bejelentette szombaton, hogy visszaállított minden ENSZ-szankciót Iránnal szemben. A világ legtöbb országa elutasítja az egyoldalú lépést, illegálisnak tartja, és ebből az éles szembenállásból valószínűleg heves vita lesz a világszervezetben annak idei közgyűlési ülése előtt - állapította meg az AP amerikai hírügynökség.
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter (képünkön) 30 nappal ezelőtt jelentette be, hogy az Egyesült Államok újra be akarja vezettetni Irán ellen azokat az ENSZ-szankciókat, amelyek fokozatos feloldása szerepel az Iránnal megkötött 2015-ös nukleáris megállapodásban, mert szerinte Teherán megszegte a kötelezettségeit. Ezért Washington a maga részéről elindította a szankcióvisszaállítási mechanizmust, amelynek értelmében közép-európai idő szerint vasárnap hajnali egy órakor a maga részéről újra életbe léptette a büntetőintézkedéseket. Az amerikai kormány azzal is indokolja ezt, hogy a Biztonsági Tanács képtelen volt meghosszabbítani az Iránnal szembeni fegyverszállítási embargót, amely 13 évig érvényben volt, és októberben lejár.
A Fehér Ház azt tervezi: hétfőn kiad egy rendeletet arról, hogy milyen módon akarja kikényszeríteni a szankciók betartását minden ENSZ-tagállam által, a külügy- és a pénzügyminisztérium pedig ismertetni fogja, hogy Washington milyen eszközökkel fogja büntetni a szankciókat be nem tartó magányszemélyeket és vállalkozásokat.
Az amerikai lépést azonban mereven ellenzi a Biztonsági Tanács többi tagja, és fogadkoznak, hogy nem vesznek róla tudomást. Azzal érvelnek, hogy az Egyesült Államok 2018-ban felmondta a 2015-ös megállapodást, így már nem indíthatja el a szankcióvisszaállítási mechanizmust. Washington szerint viszont azért indíthatja el, mert a szerződés aláírója volt, és mert tagja a BT-nek.
Irán szombaton levelet küldött a Biztonsági Tanácsnak, és ebben kijelentette, hogy az amerikai intézkedés semmis, nincs jogi érvénye, ezért teljesen elfogadhatatlan. Irán ENSZ-nagykövete szerint az Egyesült Államok csak még jobban elszigeteli magát a világban. Mohammed Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter azt mondta szombaton az iráni állami tévében: "a nemzetközi közösségnek szembe kell szállnia az Egyesült Államok zsarnokoskodó szankcióival, különben maholnap maga is elszenvedője lesz ilyeneknek", mint például az Északi áramlat gázvezeték esetében.
Vasárnap Teherán felszólította a világot, hogy "egyhangúlag" ítélje el "a felelőtlen amerikai lépéseket". "Azt várjuk a nemzetközi közösségtől és a világ minden országától, hogy szálljanak szembe a Fehér Házban lévő rezsim felelőtlen lépéseivel, és szólaljanak meg egységes hangon" - jelentette ki sajtótájékoztatóján Szaíd Hatibzadeh iráni külügyi szóvivő. Úgy ítélve meg, hogy Washington "elszigetelt" és "a történelem rossz oldalán áll". Az iráni külügyi szóvivő leszögezte: Teherán azt az üzenetet küldte az Egyesült Államoknak, hogy térjen vissza a nemzetközi közösségbe és tartsa tiszteletben a kötelezettségvállalásait.
Az orosz külügyminisztérium is elítélte vasárnap az egyoldalú amerikai bejelentést az ENSZ-szankciók újból érvényességéről, mondván, hogy a washingtoni állítások minden jogi alapot nélkülöznek. "Az Egyesült Államok illegitim kezdeményezéseinek és lépéseinek jellegüknél fogva nem lehet a többi országra nézve nemzetközi jogi érvénye" - fogalmazott közleményében a moszkvai külügyminisztérium. Oroszország, Irán szövetségese azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy bohózatot játszik, és hangsúlyozta, hogy az amerikai kijelentések nem felelnek meg a valóságnak. Washington magatartása "súlyos csapást mért az ENSZ Biztonsági Tanácsa tekintélyére", és nyíltan megmutatta, hogy "semmibe veszi annak döntéseit és az egész nemzetközi közösséget" - olvasható a közleményben.
Oroszország a teljes támogatásáról biztosította a BT tagjai többségének álláspontját, amely szerint Washington kezdeményezésének nincsen jogi érvénye. Hozzátette, hogy folytatják a 2015-ben megkötött atomalku megvalósítása érdekében tett erőfeszítéseket.
A két évvel ezelőttinél is durvább aszály néz ki idén, az őszi vetés hamarabb ért be, a tavaszi kultúrák „nagyon rossz állapotban vannak”, ha nem jön eső, nagy terméskiesések lehetnek a kukoricában. A kormány most leginkább az öntözéssel kampányol az aszály ellen, kár, hogy ez a hazai termőterületek alig több mint 2 százalékán érhető el.
Nem világos, hogy a leginkább szablyacsörgetésnek tekinthető kereskedelmi háború átmegy egy langymeleg állapotba, vagy augusztus elsején totális káosz lesz a vége.
Az ellenzéki politikus szerint ha a Tiszának kétharmada lenne, akkor Rogánt, Schadlt, Völnert, a Matolcsy-kör tagjait, és mindenkit, aki a magyaroktól lopott, bilincsben vinnék el.
Egészen hihetetlennek tűnő hírek, melyekről kiderült, hogy igazak. Hihető átverések. Mindkét fajtából jutott bőven az elmúlt hetekben a közösségi oldalakra.
