Az USA visszaállított minden ENSZ-szankciót Iránnal szemben

Az amerikai kormány bejelentette szombaton, hogy visszaállított minden ENSZ-szankciót Iránnal szemben. A világ legtöbb országa elutasítja az egyoldalú lépést, illegálisnak tartja, és ebből az éles szembenállásból valószínűleg heves vita lesz a világszervezetben annak idei közgyűlési ülése előtt - állapította meg az AP amerikai hírügynökség.

  • MTI MTI
Az USA visszaállított minden ENSZ-szankciót Iránnal szemben

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter (képünkön) 30 nappal ezelőtt jelentette be, hogy az Egyesült Államok újra be akarja vezettetni Irán ellen azokat az ENSZ-szankciókat, amelyek fokozatos feloldása szerepel az Iránnal megkötött 2015-ös nukleáris megállapodásban, mert szerinte Teherán megszegte a kötelezettségeit. Ezért Washington a maga részéről elindította a szankcióvisszaállítási mechanizmust, amelynek értelmében közép-európai idő szerint vasárnap hajnali egy órakor a maga részéről újra életbe léptette a büntetőintézkedéseket. Az amerikai kormány azzal is indokolja ezt, hogy a Biztonsági Tanács képtelen volt meghosszabbítani az Iránnal szembeni fegyverszállítási embargót, amely 13 évig érvényben volt, és októberben lejár.

A Fehér Ház azt tervezi: hétfőn kiad egy rendeletet arról, hogy milyen módon akarja kikényszeríteni a szankciók betartását minden ENSZ-tagállam által, a külügy- és a pénzügyminisztérium pedig ismertetni fogja, hogy Washington milyen eszközökkel fogja büntetni a szankciókat be nem tartó magányszemélyeket és vállalkozásokat.

Az amerikai lépést azonban mereven ellenzi a Biztonsági Tanács többi tagja, és fogadkoznak, hogy nem vesznek róla tudomást. Azzal érvelnek, hogy az Egyesült Államok 2018-ban felmondta a 2015-ös megállapodást, így már nem indíthatja el a szankcióvisszaállítási mechanizmust. Washington szerint viszont azért indíthatja el, mert a szerződés aláírója volt, és mert tagja a BT-nek.

Irán szombaton levelet küldött a Biztonsági Tanácsnak, és ebben kijelentette, hogy az amerikai intézkedés semmis, nincs jogi érvénye, ezért teljesen elfogadhatatlan. Irán ENSZ-nagykövete szerint az Egyesült Államok csak még jobban elszigeteli magát a világban. Mohammed Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter azt mondta szombaton az iráni állami tévében: "a nemzetközi közösségnek szembe kell szállnia az Egyesült Államok zsarnokoskodó szankcióival, különben maholnap maga is elszenvedője lesz ilyeneknek", mint például az Északi áramlat gázvezeték esetében.

Vasárnap Teherán felszólította a világot, hogy "egyhangúlag" ítélje el "a felelőtlen amerikai lépéseket". "Azt várjuk a nemzetközi közösségtől és a világ minden országától, hogy szálljanak szembe a Fehér Házban lévő rezsim felelőtlen lépéseivel, és szólaljanak meg egységes hangon" - jelentette ki sajtótájékoztatóján Szaíd Hatibzadeh iráni külügyi szóvivő. Úgy ítélve meg, hogy Washington "elszigetelt" és "a történelem rossz oldalán áll". Az iráni külügyi szóvivő leszögezte: Teherán azt az üzenetet küldte az Egyesült Államoknak, hogy térjen vissza a nemzetközi közösségbe és tartsa tiszteletben a kötelezettségvállalásait.

Az orosz külügyminisztérium is elítélte vasárnap az egyoldalú amerikai bejelentést az ENSZ-szankciók újból érvényességéről, mondván, hogy a washingtoni állítások minden jogi alapot nélkülöznek. "Az Egyesült Államok illegitim kezdeményezéseinek és lépéseinek jellegüknél fogva nem lehet a többi országra nézve nemzetközi jogi érvénye" - fogalmazott közleményében a moszkvai külügyminisztérium. Oroszország, Irán szövetségese azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy bohózatot játszik, és hangsúlyozta, hogy az amerikai kijelentések nem felelnek meg a valóságnak. Washington magatartása "súlyos csapást mért az ENSZ Biztonsági Tanácsa tekintélyére", és nyíltan megmutatta, hogy "semmibe veszi annak döntéseit és az egész nemzetközi közösséget" - olvasható a közleményben.

Oroszország a teljes támogatásáról biztosította a BT tagjai többségének álláspontját, amely szerint Washington kezdeményezésének nincsen jogi érvénye. Hozzátette, hogy folytatják a 2015-ben megkötött atomalku megvalósítása érdekében tett erőfeszítéseket.

Az idei aszályt az egész ország megszenvedheti, Orbánék nagy mentőöve pedig csak kivételezetteknek nyújthat reményt

Az idei aszályt az egész ország megszenvedheti, Orbánék nagy mentőöve pedig csak kivételezetteknek nyújthat reményt

A két évvel ezelőttinél is durvább aszály néz ki idén, az őszi vetés hamarabb ért be, a tavaszi kultúrák „nagyon rossz állapotban vannak”, ha nem jön eső, nagy terméskiesések lehetnek a kukoricában. A kormány most leginkább az öntözéssel kampányol az aszály ellen, kár, hogy ez a hazai termőterületek alig több mint 2 százalékán érhető el.