Több lengyel városban, köztük Varsóban hétfőn közlekedési csomópontokat torlaszoltak el, és megbénították a forgalmat a beteg magzatok művi vetélését tiltó alkotmánybírósági döntés miatt tüntető tömegek. A közúti blokádok országszerte 16 órakor kezdődtek, Varsóban több forgalmas kereszteződést, köröndöt zártak el a közösségi médiában szerveződő csoportok.

A gyalogos tüntetők mellett az abortuszpárti mozgalom jelképeivel ellátott autók is részt vettek a forgalom megbénításában. A tiltakozók több helyen vörös festékkel öntötték le az úttestet.

A gyülekezők - többségükben fiatalok - a "Nők háborúja", "Nők forradalma", "A kormány nem magzat - eltávolítható", "Az én testem - az én döntésem" feliratú transzparenseket tartottak, láthatóak voltak a melegjogi és az anarchista mozgalom jelképei is.

A varsói tiltakozók egy része este az alkotmánybíróság székhelye elé, majd a kormányzó Jog és Igazságosság székhelye elé vonult. A fővárosban délután két tiltakozó nőt autó ütött el, majd elhajtott. Az egyik nőt könnyű sérüléssel kórházba vitték.

Az esti órákban konfliktus alakult ki az egyik belvárosi templomnál. Itt a bejáratánál imádkozó, a radikális nemzeti körök híveiből álló csoportot több forrás szerint a rendőrségi kordon másik oldaláról a baloldali  tüntetők  üvegekkel, petárdákkal dobálták meg, többen megsérültek. A rendőrség - amelynek soraiban szintén akadt sérült - könnygázt vetett be.

A PAP hírügynökség helyszíni tudósítója szerint a környéken a tiltakozók megrongálták a nemzetiek autóját, bántalmazták ennek utasait. Az onet.pl liberális irányultságú hírportál szerint a kocsi korábban a tüntetők közé hajtott. Máshol a belvárosban a tüntetők rendőrautónak állták útját hosszabb ideig, és lefújták festékkel.

Előző nap a tiltakozók több helyen megzavarták a vasárnapi ünnepi szentmiséket, számos templom falát az "Abortusz OK" jelszóval firkálták össze, kiabálva sértegettek híveket, papokat. Poznanban megrongálták Szent II. János Pál pápa emlékművét.

A történtekre reagálva Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter, főügyész közölte: tekintettel a hívek iránti "példa nélküli agresszív magatartások eszkalálódására", a vallási kultuszhelyek megbecstelenítésére, ügyészi felügyeletet rendelt el a vonatkozó büntetőjogi eljárások felett.

A "nők poklát" teremtette meg Lengyelországban Jaroslaw Kaczynski és a katolikus egyház

Sorozatos tüntetéseken tiltakoznak az amúgy is szigorú lengyel abortusztörvény újabb szigorítása ellen, de a kormány minden jel szerint nem kényszeríthető meghátrálásra. A új szabályozás főleg a szegényeket érinti, mert aki megteheti, megtalálja a módját az abortusznak, ahogy eddig is - külföldön vagy otthon, illegálisan.

A jogi közlönyben egyelőre nem közzétett csütörtöki döntésében az alkotmánybíróság megerősítette 1997-es ítéletét, amely szerint az emberi lény a születés előtti szakaszban is élethez való joggal rendelkezik. Ennek alapján a bírák alkotmányellenesnek találták az 1993-as magzatvédő törvényben foglalt abortusztilalom alóli egyik kivételt, amely a terhesség bármelyik szakaszában alkalmazható volt, amennyiben az orvosi vizsgálatok a magzat súlyos betegségét, sérülését feltételezték. E kivétel alapján a leggyakrabban a Down-szindrómás magzatokkal terhes nőkön végeztek terhességmegszakítást.

A két további - a nemi erőszak következtében fogant életre, valamint az anya életét veszélyeztető terhességre vonatkozó kivétel - továbbra is érvényben marad.

Az alkotmánybíróság azt is kimondta: a megfogant életnek nem pusztán biológiai létét, hanem a születés utáni méltó életkörülményeit is biztosítani kell. A családügyi miniszter kedden a szejmben ismerteti a fogyatékkal élő gyermekek gondozását támogató program bővítését.

Múlt hét csütörtökön 32 országgal írt alá csütörtökön egy közös, abortusz elleni nyilatkozatot az Egyesült Államok. A Geneva Consensus ("genfi megegyezés") Donald Trump kormányának külpolitikai kampánya, vezetője Mike Pompeo amerikai külügyminiszter. Az aláírók arra hívják fel a világ országait, hogy az abortuszhoz való hozzáférést mellőzve foglalkozzanak a nők jogaival és egészségével. Azt hangoztatják, hogy a nőknek nincsen nemzetközileg elismert joga a terhességük megszakításához, a kormányoknak pedig nem kötelessége semmilyen módon támogatni azt, ha így döntenének. A dokumentum a családok védelmére hivatkozik.

Az egyezményt csupán három európai ország írta alá: Fehéroroszország, Lengyelország és Magyarország.