A koronavírus-járvány nyomán bevezetett gyülekezési korlátozások ellenére csütörtökön már második napja ezrek vonultak az utcára a felsőoktatási törvény reformja ellen, amely szerintük fenyegeti a görög katonai diktatúrát (1967-1974) követő években bevezetett egyetemi szabadságot.
A görög parlament ennek ellenére csütörtökön este elfogadta azt a szabályozást, amelynek értelmében különleges rendőri erőt állítanának fel az egyetemi kampuszokon. A 300 tagú törvényhozásban 166 képviselő szavazott a törvényre 132 ellenében.
Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök szerint a reformok végre véget fognak vetni a görög egyetemi kampuszokon uralkodó törvénytelenségnek.
"Sehol máshol a világon nem látni... a történelmi épületek megrongálását és kifosztását" - hangoztatta Micotákisz a szavazás előtt az utóbbi évek számtalan incidensére utalva, amelyek során önjelölt anarchista csoportok kárt okozva betörtek a kampuszokra.
A rendőri erő alkalmazása az egyetemek területén kényes kérdésnek számít a katonai diktatúra nyomán. A junta bukásában szerepet játszó 1973-as diáklázadás során ugyanis egy harckocsi áttörte a műszaki egyetem kapuját, megölve több hallgatót.
A szabályozás ellenzői úgy vélekednek, hogy az állami egyetemek a rendőrség bevonása helyett inkább bővíthetnék a biztonsági személyzetet, vagy egyéb óvintézkedéseket vezethetnének be.
A baloldali és kommunista diákszervezetek szerint a konzervatív görög kormány ilyen módon akarja ellenőrzése alá vonni az egyetemi életet.
A csütörtökön elfogadott törvény a fentieken túl korlátozza a tanulmányi idő hosszát is. A jövőben eltanácsolják azokat a hallgatókat, akik túllépik a rendes tanulmányi idő másfélszeresét. Kivételeket a szabályozás abban az esetben enged, ha a diákok bizonyítani tudják, hogy tanulmányaik mellett dolgoznak. A görög sajtó szerint az intézkedés 235 ezer hallgatót érinthet.
