Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
Olvasónk évtizedek óta Magyarországon él és dolgozik. A Vajdaságból költözött át, 2001-ben megkapta a magyar állampolgárságot is a szerb mellé. Amikor tavaly decemberben lehetett az oltásra jelentkezni a magyar vakcinainfó oldalon, akkor ő is regisztrált. „Kicsit furcsa volt, hogy semmilyen alapbetegségre nem kérdezett rá az oldal, de gondoltam, a taj-szám alapján csak kiderül, milyen betegségeim vannak” – mondja. „Krónikus beteg vagyok, évek óta szteroidos gyógyszert inhalálok az asztmám miatt. Erős pollenallergiám van, magasabb a vérnyomásom. És egy karbantartott refluxom is van. Meg gyógyszerallergia, amely szintén szűkíti, milyen oltást kaphatok.” Amikor kiderült, hogy a 60 év alatti krónikus betegeket is oltani fogják, megörült, hogy hamarosan sorra kerül. Igaz, írásos értesítést erről nem kapott, akárcsak néhány hasonló cipőben járó ismerőse, de nem is izgatta magát, hiszen a kórtörténete alapján egyértelműnek kell lennie, hogy krónikus beteg.
Nincs a listán
„Február utolsó hetében gyógyszerfelírás miatt kerestem a háziorvosom, és rákérdeztem, mire számíthatok az oltással kapcsolatban. Kiderült, hogy nem vagyok azon a listán, amelyet a krónikus betegekről küldtek neki. Megkérdeztem, hogy előfordulhat-e, hogy a központban nem is tudnak arról, hogy krónikus beteg vagyok, mire azt mondta: nagyon is.” A koronavírus infóvonalon semmilyen konkrétumot nem tudtak olvasónknak mondani, csak annyit: biztosan hamarosan sorra kerül.
Szerbiában január elején kezdődött a regisztráció, akkor regisztrálta is édesanyját. Nemrég kapta meg az oltást, igaz, csak nyugati vakcinát volt hajlandó beadatni, amelyet az Európai Unió is elismer. Kínait vagy oroszt már sokkal korábban kaphatott volna. "A regisztrációnál meglepődtem, hogy ott be lehet jelölni, ki milyen vakcinát enged beadatni magának, hogy van-e krónikus betegsége, sőt azt is, hogy ágyhoz kötött beteg-e. Megfordult a fejemben akkor, hogy talán magam is regisztráljam ott, de úgy voltam vele: Magyarországon élek, itt dolgozom, adózom. Meg mégse vegyem el azok elől az idős vajdaságiak elől az oltást, akik veszélyeztetettek.”
Ezt gondolta tehát januárban, majd mégis a szerbiai regisztráció mellett döntött, mikor pár hétre rá kiderült, idehaza nincs a krónikus betegek listáján.
„Egy kétlaki ismerősöm mondta, hogy hétfőn jelentkezett, szerdán már oltották is. Gondoltam, teszek egy próbát, ha ilyen gyorsan sorra kerül az ember, akkor van elég oltás, nem „veszem el" más elől.” Azért is tartotta fontosnak az oltást, mert édesanyja egyedül él a Vajdaságban – eddig az utazási korlátozások és a járványveszély miatt tavaly nyár óta nem tudtak találkozni. „Most, hogy mindketten be vagyunk oltva, hamarosan lesz már némi immunitásunk, így legalább a megfertőződéstől kevésbé kell majd tartanunk. Ha édesanyámmal bármi történne, most már nyugodtabban tudok hozzá utazni. Ami rossz, hogy a család többi része még várja az oltást” – teszi hozzá.
Oltakozás Szerbiában
A folyamat gyorsan ment: múlt szerda késő délután töltötte ki a szerb online jelentkezési lapot. „Személyi szám, e-mail-cím, szerb mobilszám kellett hozzá, meg némi türelem, hogy a rendszer végre rögzítse az adatokat, és ne azt írja ki: sikertelen regisztráció.” Azon a héten péntek estefelé pedig jött az értesítés e-mailben és sms-ben is, hogy hétfőn reggel, a megadott címen beoltják az adatlapon kiválasztott vakcinák egyikével. Vasárnap pedig telefonon is hívták, hogy emlékeztessék: hánykor és hol várják. „Jóllehet az ismerősöm is hamar megkapta a jelentkezése után az oltást, a magyar tapasztalatok után nagyon meglepett ez a gyorsaság.”
Az oltóponton a bejáratnál ellenőrzik a nevet, majd benn, az otthonról hozott, kitöltött adatlapot elkérik, amelyen a személyes adatok vannak. Akinek nincs, annak ott helyben elkészítik. „Főleg az idősebbek érkeznek papír nélkül, nekik nincs otthon nyomtatójuk. És azt is megoldják, ha valaki nem, vagy csak alig beszél szerbül, jön egy kétnyelvű ápolónő." Ezután szólítják sorrendben az oltásra várókat – egy doktornő rákérdez a betegségekre, hogy volt-e olyan eset, hogy bármilyen allergia miatt újra kellett éleszteni a pácienst. Majd jön az oltás – pár másodperc az egész. Elmondják azt is, hogy majd értesítik, e-mailben és telefonon is, mikor kell jönni a második adag vakcináért. Aki megkapta az oltást, az egy nagy teremben várakozhat – arra kérnek mindenkit, hogy legalább negyedórát várjon mielőtt hazaindulna, nincs-e hevesebb mellékhatása az oltásnak. „Amíg benn voltam, egy asszony a barátnőjének a telefonban mesélte el, hogy épp beoltották. Péntek reggel jelentkezett, kora este pedig értesítést kapott, hogy hétfőn jöhet” – ad képet a szerbiai oltási tempóról.
De nem csak a szervezettebb oltásban különbözik tőlünk Szerbia. „E-mailben csakis az oltással kapcsolatos tudnivalókat kapja meg az ember. Semmiféle propagandaanyagot nem küldenek” – emeli ki olvasónk. Déli szomszédunknál a Dr. Miloan Jovanovic Barut Közegészségügyi Intézet kezeli az immunizációt, így az értesítéseket is, nem pedig a Miniszterelnökség. „A Kormányzati Tájékoztatási Központtól eddig öt vagy hat e-mailt kaptam, gyakorlatilag a semmiről. Megtudhattam, hogy a Brüsszelből rendelt vakcinából jóval kevesebb érkezik, de jön az orosz meg a kínai oltóanyag, illetve, hogy töltsem ki a nemzeti konzultációt” – teszi hozzá. Olvasónk egyébként a beoltás másnapján sms-ben kapott üzenetet a szerb hatóságtól, hogy 12 hét múlva kapja meg a második adag vakcinát.
