Először építhet nukleáris meghajtású tengeralattjárókat Ausztrália, az újonnan létrehozott védelmi és biztonsági partnerségi szervezetnek köszönhetően. A hírt Boris Johnson brit és Scott Morrison ausztrál miniszterelnök, valamint Joe Biden amerikai elnök jelentette be. A kezdeményezés neve a három ország angol elnevezésének rövidítéséből AUKUS lett.

A szervezet egyik elsőszámú célja az ausztrál haditengerészet felszerelése lesz nukleáris meghajtású, de hagyományos fegyverzetű tengeralattjárókkal. A Downing Street ismertette a három ország közös közleményét, amelyben az indiai- és csendes-óceáni térség stabilitásának fenntartását jelölik meg az összefogás indokaként.

A tervek szerint 18 hónap múlva induló program keretében Ausztrália lesz majd a hetedik ország, amely nukleáris meghajtású tengeralattjáróval rendelkezik. Eddig ilyen járművei az Egyesült Államoknak, Nagy-Britanniának, Franciaországnak, Kínának, Indiának és Oroszországnak vannak. Ezek a tengeralattjárók sokkal gyorsabbak, mint hétköznapi társaik és megtalálni is nehezebb őket. Ezen felül hónapokig bírják a felszín alatt, távolabbra lőnek és több terhet bírnak el.

„Az AUKUS konkrét megnyilvánulása annak a brit törekvésnek, amelynek célja a hasonló gondolkodású szövetségesekkel fenntartott védelmi, biztonsági és külpolitikai kapcsolatok elmélyítése” – közölték a program létrehozói. A kommünikében az is szerepel, hogy Ausztrália továbbra is teljesíteni kívánja a nukleáris fegyvereket nem hadrendben tartó országként vállalt kötelezettségeit, és mindhárom ország elkötelezetten áll ki a nukleáris fegyverek globális elterjedésének megakadályozásáért.

Boris Johnson és Joe Biden hangsúlyozta: jövőbeni ausztrál tengeralattjáró-flottának csak a meghajtása lesz nukleáris, nem a fegyverzete.

A bejelentők, bár név szerint nem említették Kínát, a BBC-nek nyilatkozó szakértők szerint az AUKUS-kezdeményezés egyértelmű kifejeződése a brit, amerikai és ausztrál kormány aggodalmának az indiai- és csendes-óceáni térségben folyó kínai katonai tevékenység miatt.

A partnerséget bejelentő sajtótájékoztatón Boris Johnson megjegyezte, hogy a térség egyre inkább egy intenzív geopolitikai versengés középpontjába került, a helyszínen pedig megoldatlan területi viszályok parázslanak, potenciális fellángolási pontokkal. Az Indiai- és Csendes-óceán emellett a kibertérben megjelenő biztonsági kihívásoknak is frontvonala, ezért ezen a harctéren is együtt fognak működni az országok.

„Jelenleg az egész világon csak néhány országnak vannak nukleáris meghajtású tengeralattjárói, és éppen ezért nagy horderejű döntés, ha valamely nemzet úgy dönt, hogy szert tesz erre a félelmetes erejű kapacitásra. Ausztrália azonban régi barátunk, velünk rokonjellegű ország és hozzánk hasonlóan demokrácia, így természetes partnerünk e nagy vállalkozásban” – fogalmazott a brit miniszterelnök.

Amerika ötven év óta először osztja meg saját tengeralattjáró-gyártási technológiáját egy másik országgal, régen pedig csak Nagy-Britannia élvezhette ezt a kiváltságot.

A kezdeményezésnek a világbiztonság fenntartása mellett a munkahelyteremtés is kiemelt célja, mivel az Egyesült Királyság több brit óriásvállalatot – így a Rolls-Royce-t és a BAE Systemst – is bevon majd a nukleáris tengeralattjáró-gyártásába.

A kínai kormány szóvivője így kommentálta a történteket: „Ez a lépés súlyosan aláássa a regionális stabilitást és tovább fokozza a fegyverkezési versenyt.” Kína washingtoni nagykövetsége a bejelentésre reagálva „Hidegháborús mentalitással és ideológiai előítéletekkel” vádolta meg az országokat.

Franciaország ausztrál hátba szúrásnak és durva amerikai döntésnek nevezte csütörtökön a brit, az amerikai és az ausztrál háromoldalú védelmi és biztonsági partnerség létrehozásáról szól bejelentést, amelynek eredményeképpen Canberra úgy döntött, hogy nukleáris meghajtású tengeralattjárókat vásárol az Egyesült Államoktól, egyúttal felmondja a Franciaországgal kötött, dízel és elektromos meghajtású tengeralattjárók gyártásáról szóló szerződését.

„Szép franciásan mondva ez egyszerűen hátba szúrás” – fogalmazott Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter csütörtökön a France Info hírrádióban. Hozzátette, hogy dühöt és nagyon nagy keserűséget érez. „Bizalmi kapcsolatot építettünk ki Ausztráliával, ezt a bizalmat elárulták” – tette hozzá a tárcavezető, aki korábban védelmi miniszterként „az évszázad megállapodásnak” nevezte az Ausztráliával kötött szerződést.

Florence Parly jelenlegi védelmi miniszter az RFI rádióban úgy vélte: „nagyon rossz üzenet az adott szó tiszteletben tartását” illetően a bejelentés, ami a nemzetközi politikában „súlyos döntést” jelent.