szerző:
MTI
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Hat ellenzéki szereplőt ítélt el a fehérorosz legfelsőbb bíróság. A vád ellenük többek között tömeges zavargásokra szóló felbujtás, gyűlöletkeltés volt. Az EU további szankciók bevezetését tervezi.

Súlyos börtönbüntetésre ítélt kedden a fehérorosz legfelsőbb bíróság hat ellenzéki személyiséget, köztük Szjarhej Cihanouszkit, az emigrációban élő ellenzéki vezető, Szvjatlana Cihanouszkaja férjét – jelentették hírügynökségek.

A már másfél éve őrizetben lévő Cihanouszki aktivistát és videobloggert 18 évre küldték börtönbe. Az ellenzék egy másik vezető alakját, Mikola Sztatkevicset pedig – aki elnökjelölt volt a 2010-es elnökválasztáson – 14 évre. Ő már több évet töltött őrizetben.

Sztatkevics munkatársait, Arcjom Szakovot és Dmitrij Popovot 16-16 évre ítélték. A youtuber Uladzimir Ciganovics és Ihar Loszik újságíró 15 év börtönt kapott. Az ellenzékiek elleni, zárt ajtók mögötti per júniusban kezdődött meg. A vád ellenük egyebek között tömeges zavargásokra szóló felbujtás, gyűlöletkeltés volt.

AFP/Sputnik/TAMARA BELYAEVA

Cihanouszkaja Aljakszandr „Lukasenka elnök bosszújának” nevezte az ítéleteket. „A diktátor kemény és nyilvános bosszút áll” ellenzékieken. Látja ezt az egész világ, mi pedig nem állunk meg!” – írta a Twitteren.

A Litvániában élő Cihanouszkaja már a per kezdetekor is hasonló kijelentést tett:

Mindenki tudja, hogy ez nem tárgyalás, hanem annak az embernek a személyes bosszúja, aki erőszakkal ragadta magához a vezetést, és erőszak segítségével tartja is meg.

A minszki vezetés korrupciójával gyakran foglalkozó Cihanouszkit 2020 májusában tartóztatták le, miután bejelentette: indul Lukasenka ellenében az augusztusi elnökválasztáson. Letartóztatása után felesége indult helyette a választáson, amelyet hivatalosan Lukasenka nyert meg a szavazatok 80,1 százalékával. Az ellenzék szerint meghamisították az eredményeket, és valójában Cihanouszkaja győzött, aki utána az üldöztetés elől külföldön keresett menedéket. A választásokat követően tömegtüntetések kezdődtek, amelyeket a biztonsági erők levertek.

A hatósági túlkapások miatt az Európai Unió és az Egyesült Államok is szankciókat vetett ki Fehéroroszországra.

A keddi ítéletek után Josep Borrellnek, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének a szóvivője közleményben szögezte le: az EU elítéli az alaptalan és súlyos ítéleteket, és további szankciók bevezetését tervezi.

„Ezek az ítéletek újabb példái a véleménynyilvánítási  jogukat gyakorló, szabad és igazságos választásokat követelő fehérorosz állampolgárok elleni alaptalan vádaknak” – olvasható Peter Stano szóvivő közleményében. A dokumentum szerint „az ítéletek a valamennyi fehéroroszországi független hang rendszeres és brutális elnyomásának újabb példái”. A szóvivő hozzátette:

Tekintettel a fehéroroszországi emberi jogok megsértése és az elnyomás folyamatos rosszabbodására, az EU továbbra is eltökélt az újabb szankciók tervezett elrendelésében.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter keddi közleményében elítélte a „politikailag motivált” ítéleteket és követelte, hogy vessenek véget a fehéroroszországi „súlyos elnyomásnak”.

„Az elítéltek egyike sem, sőt a fehérorosz nép sem érdemel ilyen súlyos elnyomást” – írta Blinken, aki szerint e börtönbüntetések „sajnálatos módon ismét megmutatják, hogy a (fehérorosz) rendszer semmibe veszi nemzetközi kötelezettségeit, illetve a fehéroroszok emberi jogait és alapvető szabadságjogait”.

A Vjaszna (Tavasz) emberi jogi szervezet honlapja szerint Fehéroroszországban jelenleg 920 politikai foglyot tartanak nyilván. Szvjatlana Cihanouszkaja szerint a számuk ennél jóval magasabb.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!